Soltis Lajos Színház  Facebook YouTube Instagram English

BOHÓCORR V.

A zene mellett fontos tényező a Cinóberben a valóság hiánya is. Vagyis az a tény, hogy a darab természetellenes, természet alatti, vagy fölötti körülmények között játszódik. „Ők [az írók és a zeneszerzők (a romantika folyamán) – a szerk.] – írja Hoffmann – úgy döntöttek, hogy a nézőt kivonják a valóságból, amiben olyan jól érzi magát.” (Der vollkommene Maschinist, 67. o.) Ez a néző az, akit Baudlaire úgy emleget, mint: bourgeois. Kilépve a mindennapi valóságból, amiben olyan jól érezzük magunkat, Hoffmann egy fantasztikus világba visz bennünket, ahol minden lehetséges. Hol a lámpa kék lángjában szalamandereket lát, melyek a szikrákból kipattanva a cukorban lakó földszellemeivel harcolnak. Hol a párában olyan lidérceket fedez fel, melyek segítenek nekik kísérteties harcukban. (Höscht zerstreute Dedanken, 63. o.) Ahol tündérek varázsolnak, és elképzelhetetlen lények élnek,  kőszívek dobognak emberi mellkasokban, és gyermekek szemére sóvárognak baljós szerzetek.

Ez a Hoffmann-világ jellemzi a Cinóbert. A darabot magát, meg a főszereplőt is. A marharépatestű, nyakigláb-füligszáj, nyújtott végtagú pöttöm főszereplőt így is nevezik vörös haja miatt. „A kis vakarcs feje mélyen ült magas vállai között, mellén és hátán egy-egy kinövés látszott; rövid törzsével, és hosszú póklábaival olyan volt, mint egy villára szúrt alma, amelynek héjára torz pofát karcolt valaki.” És ha még azt is számba vesszük, hogy a természetben ilyen testi adottságokkal és/vagy hiányosságokkal megvert emberek nem létezhetnek, mégis varázslókkal, alakváltókkal, és lidércekkel van tele a színpad, a néző felismeri, hogy nem a valóságot látja, hanem annak egyik vetületét, és egyben interpretálását is, melyet maga is hivatott értelmezni. (Nem mintha ennek általában nem így kellene lennie, ha fantasztikumról van szó. De azért ne feledjük, azt sem, hogy a la mancha-i lovagnak, mitől lágyult meg az agya!)
A darab természetfelettisége – ha úgy tetszik metafizikaisága – eszköz mellyel a nézőből érzelmeket lehet kiváltani. (Eszközei ennek még a szöveg, a díszlet, a kellékek, a jelmezek, fény, zene és a többi, melyekkel itt most nem foglalkozhatunk.) Értekezletünk szempontjából lényegtelen, milyeneket, csak az a fontos, hogy a néző érezze, maga a darab nem a valóságban játszódik, sőt őt is kivonja onnan, de óhatatlanul reflektál arra. És a rendező nem hagyja, hogy ezt egy percig is elfelejtsük, elkényelmesedjünk, és kizökkenjünk a természetfeletti világából. Tudd meg, nem ez a valóság, de ott is így működnek a dolgok.

Ugyanazok az erkölcsi normák találhatóak meg mind a két világban, csak a színpadon ezek maszkok meg púder mögött, és parókák, meg jelmezek alatt húzódnak meg, mintegy groteszké alakítva karaktereik szándékait, hogy mindenki megértse őket.

                                          - emil -
 



Vissza a blog főoldalhoz

Elérhetőségek

Soltis Lajos Színház
Celldömölk, Dr. Géfin tér 1.
Kamaraszínház:
Celldömölk, Koptik Odó u. 2.
Telefon: 06-20-335-17-65
E-mail: soltisszinhaz@cellkabel.hu