Soltis Lajos Színház  Facebook YouTube Blog Instagram English
EFOP Transznacionális együttműködések

A pályázat azonosítója: EFOP-5.2.2-17


Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével

A Soltis Lajos Színház vállalta, hogy a tevékenysége során elért, a pályázat profiljához valamilyen módon kapcsolódó kulturális és civil szervezetekből kialakítja a Soltis Kulturális Értéktárat. Ennek a cikksorozatnak elsősorban az a célja, hogy bemutassa a pályázat megvalósítása során elért szervezeteket, és szakmai gyűjteményt készítsen azzal a céllal, hogy a kulturális alapellátást végző, fiatalok számára is becsatlakozási vagy segítő lehetőséget adó szervezetekből adatbázis készülhessen. A pályázat keretében segítő szakemberekkel végzünk felmérést arról, mi módon tudják segíteni ezek a kezdeményezések a társadalmi felzárkózást és integrációt. Az eredményekről összefoglaló készül, és mintaprogram kerül kidolgozásra.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Soltis Kulturális Értéktár

KASTÉLYSZÍNHÁZ TÁRSULAT, KÖRMEND

A körmendi társulat is azzal kezdi a bemutatkozást, hogy „már a múlt századfordulón” komoly amatőrszínházi élet zajlott a városban, úgyhogy a 90-es évek közepén erre a hagyományra alapozva töltötték újra a hagyományt. Közben a csapat több névváltáson átesett, ahogy személyi változások (ezzel összefüggésben virágzó korszakok és visszaesések) is kísérik az utóbbi néhány évben ismét felszálló ágba került csoport történetét. Ami nem változott: a kezdeményezést (az időközben szintén szervezeti változásokon átment) művelődési központ karolta fel. A társulat máig itt van otthon, nemrégiben a Batthyány-kastély színháztermét-színpadát is alaposan fölújították.

A társulat megszületésénél ott bábáskodott Gergye Rezső (Vasvár), aztán Merő Béla (akkor a zalaegerszegi színház kötelékében), akitől sosem volt idegen az amatőr-alternatív színházi működés. Merő Béla jegyzi az első megvalósult előadást (Moliére: Gömböc úr). Azóta sok emlékezetes produkció született, a Szegezdi Róbert színművész által a 201/11-es évadban megrendezett Yasmina Reza-előadásért (Művészet) a Paál István-diplomát is megkapta a körmendi társulat. Érdekes módon legújabban ugyancsak Yasmina Rezával arat szakmai sikert a KASZT: Az öldöklés istene 2017-ben Komlón (kis zavart okozhat, hogy a fesztivál szintén a KASZT nevet viseli) országos arany minősítést kapott. (A folytonosságot jelzi, hogy Vörös Attila – a KASZT elnöke – mindkét Yasmina Reza-előadásban játszott-játszik. A mellékelt felvételen egy pillanat Az öldöklés istene-előadásból.)

A körmendi repertoár színes és nívós – a kisvárosi műhelymunka nemcsak közösséget épít, hanem identitást is erősít.

Ölbei Lívia, 2018. augusztus 9.

Soltis Kulturális Értéktár

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, SZERGÉNY

A szergényi tanítónő, Buzás Etelka arra tette föl az életét, hogy berendezze, gondozza – és minél többeknek megmutassa – a szergényi helytörténeti gyűjteményt. És bár a szergényi önkormányzat mindenben támogatja az elképzeléseit, az ő lelkes elhivatottsága nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre az egykori szergényi tanítólakásban. A gyűjtemény darabjait Buzás Etelka házról házra járva szedte össze: sikerült meggyőznie a falubelieket, hogy a számukra fölösleges, viszont a település gazdag – polgárosult paraszti – múltját bemutató tárgyaikat ajánlják föl a közösségnek. Etelka az összegyűlt rengeteg tárgy – bútor, használati eszköz, dísztárgy – felhasználásával tematikus szobákat rendezett be: van osztályteremsarok, van konyha, van szobabelső is. A Szombathelyen működő Vasi Múzeumbarát Egylet szakemberei és önkéntesei pedig megkezdték a gyűjtemény katalogizálását: 2018-ban harmadszor tértek vissza Szergénybe, hogy munkával – és persze aktív pihenéssel – töltsenek el itt egy szép nyári hetet. A helytörténeti gyűjteménynek nincs állandó nyitvatartási rendje, de Buzás Etelka bárkinek szívesen megmutatja a kiállítást: minden darabját úgy ismeri, mint a tenyerét. A falunapon azonban mindig tárt ajtókkal várja a közönséget a régi tanítólakás. Különösen a Szergényből elszármazott látogatóknak jelent sokat szembesülni a saját múltjukkal, a családjuk múltjával. A szergényi helytörténeti gyűjtemény udvara közösségi események megrendezésére is alkalmas: jó volna élni a lehetőséggel.

Ölbei Lívia, 2018. július 12.

Soltis Kulturális Értéktár

KEMENESMAGASI CITERAZENEKAR ÉS NÉPDALKÖR

Negyven éve jött létre, azóta működik folyamatosan a Kemenesmagasi Citerazenekar és Népdalkör, amelyet – a helybeli legendárium szerint – az osffyasszonyfai citerások inspiráltak. Az történt, hogy 1978-ba a kemenesmagasi termelőszövetkezet zárszámadására meghívást kapott az ostffyasszonyfai együttes, amelynek hallatán Kiss Gyula megjegyzte: „Illent mi is tudnánk.” (Az „illen” a jellegzetes vasi tájszólás megnyilvánulása.) Gyorsan be is bizonyították, hogy tényleg tudnak. Kiss Gyulát az alapító tagok között tarthatjuk számon. Ő kérte fel az együttes vezetésére Sebestyén Zoltánt (a kemenesmagasi általános iskola jelenlegi igazgatója) a citerások vezetésére. Sebestyén Zoltán elvállalta a megtisztelő feladatot, és azonnal tanulni kezdett, elvégezte az akkori Országos Népművelési Intézet tanfolyamát is. A siker azóta is töretlen: a kemenesmagasi citerások rangos versenyeken érnek el kimagasló eredményeket. (Sebestyén Zoltán csellóművész fia is itt szerezte legelső zenei tapasztalatait – eleinte az asztalt is nehezen érte föl -; ha Írországból hazajön, máig szívesen kezébe veszi a citerát.) Az együttes rendszeresen fellép itthon és külföldön, műsorával rendszerint színültig megtölti a kemenesmagasi kultúrház színháztermét is.

Ölbei Lívia, 2018. június 3.

Soltis Kulturális Értéktár

RÁBAGYARMATI SZÍNJÁTSZÓK

„A kultúrotthon bejáratánál alkalmi pénztár, ott szólítjuk meg Ács Miklóst, aki egyelőre civilben tartja rajta a szemét az eseményeken. ’Ott a főnököm’, mutatja nevetve, amikor valamelyik ajtó mögül föltűnik az édesapja, a messze földön híres színkör legendás alapítója, Ács László, aki nyolc éve adta át a stafétabotot (amely azért a családban maradt); de természetesen továbbra is részese a társulat életének. Ács Miklós azt mondja, régebben még ennél is többen gyűltek össze egy-egy előadásra (bár néhány szék híján teljes a telt ház), de hát időközben például csökkent a falu lélekszáma. A családiasság különben is jellemző a Rábagyarmati Színjátszókra: a játszók között van férj és feleség. Részletes színlap viszont nincs: minek, itt mindenki ismeri a másikat; az előadásnak pluszfényt (pluszotthonosságot) ad ez az ismerősség. (…) A szünetben az egyik főszereplő szolgálatkész büféssé változik, többen a folyosó falán sorakozó, fekete-fehér fotókból szerkesztett régi tablókat, kézzel írt plakátokat böngészik. ’Ötvenhat év alatt a színpad semmit nem változott’, kiált föl valaki. Hangjában ráismerés van, öröm és otthonosság”, jelent meg a Vas Népe napilapban 2018 kora tavaszán. A rábagyarmati színjátszás fogalom – nemcsak Vas megyében, hanem az országban, sőt a határokon kívül is. A kulcsfigura Ács László, aki annak idején igazi falusi értelmiségiként vette kézbe a település kulturális életét. Legújabban jóízű Rejtő-komédiákkal készült a társulat. A bemutatón izgalmas volt látni, hogy a kultúrotthonba (az épület homlokzatán ez a felirat!) igyekvő közönség láthatóan ünneplőbe öltöztette egész valóját: szívét és lelkét is. Ott alapvetően máig ez „a színház”.

Ölbei Lívia, 2018. május 24.

Soltis Kulturális Értéktár

SOK-SZÍN-PAD TÁRSULAT, BÜK

Bükön 2007-ben kifejezetten azért jött létre a társulat – rendezője Major Ágota -, hogy újra felelevenítse a 90-es évek elején megszakadt régi hagyományt. 2008-ban a gyerekcsoport is megszületett, a büki színjátszók közhasznú egyesületi formában működnek, szívesen fogadnak meghívásokat. Alapvetően a vidámság (vásári komédiák, vígjátékok) jellemzi a repertoárt, de készült karácsonyi előadás is az elmúlt évtizedben. Sőt: a Sok-Szín-Pad Társulat nemcsak fesztiválokra jár (bár Büknek városi rangja van, a társulat a falusi színjátszók országos fesztiválján is bemutatkozott már), hanem maga is szervez fesztivált. A kulcsszó természetesen itt is a közösségépítés, de a szakmaiság fejlesztésében nagy szerepe lehet – a fesztiválokon való bemutatkozáson, versenybe szálláson, minősítésen túl – a kapcsolatépítésnek, a képzésnek.

Ölbei Lívia, 2018. május 12.

Soltis Kulturális Értéktár

VASVÁRI SZÍNI EGYLET

A vasvári művelődési ház – ma Nagy Gáspár Kulturális Központ – évtizedek óta a város és a környék közösségszervezésének motorja, civil művészeti kezdeményezések támogatója. A Vas megyei amatőr színjátszásnak meghatározó műhelyei köthetők a kisvároshoz. Ma is működik a Vasvári Színi Egylet, amelynek kezdetei a 80-as évek végén keresendők. A rendszerváltás után – a trendnek megfelelően – ez a formáció is egyesületté alakult, így működik tovább. De hívják bárhogyan a Vasváron szerveződő – hangsúlyosan nem kizárólag vasváriakra számító – társulatokat, a kulcsszó a kulturális értékteremtésen, értékfelmutatáson túl mindig a közösségépítés. Ebben hisz, ennek jegyében dolgozik – a klasszikus népművelői ethoszra támaszkodva - Gergye Rezső, az NGKK igazgatója, a vasvári és vasi amatőr színjátszás meghatározó figurája. Szerveződjön versmondó verseny, színjátszó fesztivál vagy éppen rétesfesztivál – mindig a közösség, a közösségi élmény az első szempont. A celldömölki Soltis Lajos Színház elődje, a Sitkei Színkör – amelynek alapítója Nagy Gábor, a Soltis Lajos Színháznak is máig vezetője – ugyancsak kezdettől szerves és szerteágazó kapcsolatokat tartott fönn a vasvári kezdeményezésekkel. Gergye Rezső és Nagy Gábor – a vasi színjátszás tapasztalt doyenjei, akiknek véleményére lehet és kell is számítani. És ezzel eljutottunk ahhoz az alapvetéshez, amitől soha nem tekinthetünk el, ha civil kulturális-művészeti (vagy bármilyen más) szerveződéseket veszünk szemügyre: ez pedig az emberi tényező, a személyiség ereje, a felkészültség és elhivatottság.

Ölbei Lívia, 2018. április 20.

Soltis Kulturális Értéktár

KASZÁS ATTILA PAJTASZÍNHÁZ, VISZÁK

Szarvas József színművész a közösségépítés vágyával és vehemenciájával, nem mellesleg a saját gyerekkorához fűződő nosztalgiákkal vágott bele tíz éve a „Viszák-projektbe”, amelynek hátterét, alapját – szó szerinti termékeny talaját – a gyönyörű őrségi táj és az itt honos ezerféle hagyomány adja. Szociológiailag-emberileg-művészileg is izgalmas, hogy a Viszákon házat vásárló betelepülő „idegenből” hogyan vált a közösség lelke-mozgatója. Szarvas József kezdettől ügyelt arra – ez máig a hitvallása -, hogy nem „idehozni” kell a kultúrát, hanem fölmutatni és gazdagítani a helyi értékeket. Például az építésznek készülő egyetemisták nyári táboraival (mindig készül itt valami, ami aztán a helyi közösség hasznára válik: a hídtól a kemencéig), a Szarvas-portán működő galériával (ahol helyi és távolabbról érkező alkotók munkái egyaránt láthatók) és a pajtaszínházzal, amely ma már a tragikusan fiatalon elhunyt színészkolléga, Kaszás Attila nevét viseli. A meghívott előadásokon túl – szintén a közösségépítés jegyében – társulatok, csapatok is meghívást kapnak ide, hogy az utánozhatatlan Szarvas-féle lecsó illatától kísérve a táj ihletésében hozzanak létre produkciót. Részben Viszákon született meg 2018 nyarán Sztalker Csoport első önálló bemutatója, a Faulkner-regény nyomán színre vitt Míg fekszem kiterítve-előadás is, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A mellékelt felvétel a viszáki előadáson készült: szó szerinti és metaforikus értelemben egyaránt – épül a ház.

Ölbei Lívia, 2018. április 4.

Soltis Kulturális Értéktár

NAPSUGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A szombathelyi székhelyű Napsugár Közhasznú Egyesület elsősorban Down-szindrómás fiatalokkal foglalkozik, olyan családok összefogásával és kezdeményezésére jött létre, ahol ezzel az élethelyzettel kell a szülőknek megbirkózniuk. Az egyesület nemcsak érdekvédelmi feladatokat lát el, hanem művészeti tevékenységet is folytat: a közösségi élmény és a személyiségfejlesztés jegyében. A Sugár/érintő színi csoport néven létrehozott társulat két bemutatót hozott létre, a csoport művészeti vezetését Szabó Róbert Endre, a WS Színház színésze vállalta. A mellékelt plakát A boldog herceg című Oscar Wilde-mese alapján készült előadást hirdeti.

Ölbei Lívia, 2018. március 14.

Soltis Kulturális Értéktár

WESTWERK ALKOTÓMŰHELY ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET

A szombathelyi Westwerk a közösségi alkotásra, az együttműködésre, a párbeszédre, a különböző művészeti ágak „összejátszatására” esküszik. Mindemellett alapvető célja, hogy a hagyományos kiállítóterek illedelmes zártságából kiszabadítva kivigye az utcára a művészetet: installációkkal, akciókkal értelmezve át, töltve újra a köztereket. Az egyesület elnöke Bakucz András építész-képzőművész, a tagok között van textil-, fotó-, festő- és szobrászművész; van grafikus, dizájner is. Az egyedülálló egyesületi modell - az elmúlt alig három év eredményei bizonyítják – működik. A Westwerk első köztéri akciójaként egy délutánra „betűtésztalevessé”, vízi játszótérré változtatta át a szombathelyi Csónakázótavat (nem kis tervezői-kivitelezői munka volt a fölfújható óriási „betűtészták” megalkotása), de a Westwerk-művészek készítettek már – alkalomra szóló, egyedi akcióval birtokba vehető, vagy inkább működésbe hozható - installációt a szombathelyi WS Színház Ivanov-előadásához is. A mellékelt felvétel a 2018-as velemi Westwerk-alkotótáborban készült. A táborozók az Ausztriában élő és alkotó Szurcsik János csónakjába szálltak be éppen. A fából készült, szétszedhető, összerakható csónakvázat Stefan Zweig munkássága ihlette. Az alkotó el tudná képzelni állandó helyen, mondjuk egy parkban – mint különleges köztéri szobrot.

Ölbei Lívia, 2018. március 10.

Soltis Kulturális Értéktár

K2 SZÍNHÁZ

A K2 színház a magyarországi független színházi szcéna fontos szereplője. A világlátás és minőség, amelyet képvisel, szoros összefüggésben van a Fábián Péter-Benkó Bence páros invenciózus tehetségével, világlátásával. Az újdonságra, a kísérletezésre, a friss szakmai kapcsolatok kiépítésére mindig kész és nyitott Soltis Lajos Színház (egyelőre) két előadást hozott létre Fábián Péter és Benkó Bence szerzői-rendezői közreműködésével. A Hantocska címmel érzékeny témát megérintő zenés mesejáték és a népszínmű műfaját (a Mohácsiak nyomdokain) bravúrosan újratöltő A cigány egyfelől jól illik a Soltis Lajos Színház szellemiségéhez, „imázsához”, másfelől új utakat is nyit a társulat életében. A Soltis Lajos Színház és a K2 kapcsolata fényes példa arra, hogy a kapcsolatkeresés, a nyitás elengedhetetlen a továbblépéshez.

Ölbei Lívia, 2018. március 6.

Soltis Kulturális Értéktár

OSTFFYASSZONYFAI CITERAZENEKAR ÉS NÉPDALKÖR

Az 1976-ban alapított együttes élén máig Gregorich Ferenc áll. A hasonló művészeti együttesek tevékenysége felbecsülhetetlen értéket képvisel a (kis)települések életében. Nemcsak azért, mert viszik tovább a – jeles esetben népdalos – hagyományt, hanem azért is, mert generációkat összefogva, kommunikációban tartva a közösség megmaradásához, harmonikus működéséhez is hozzájárulnak. Innen nézve nincs mit csodálkozni azon, hogy az ostffyasszonyfai együttesnek más művészeti csoportokhoz is vannak kapcsolódásai. A Gregorich családban a közösségi művészet – életforma. Gregorich Ferencnek nemcsak a felesége, hanem a gyerekei is tagjai a zenekarnak-népdalkörnek. A Gregorich házaspár pedig nem hiányozhat a Soltis Lajos Színház előadásairól sem: főleg, hogy fiatal felnőtt gyermekeik – Zsófia, Bálint, Domonkos – több produkcióban zenészként, sőt játékosként is részt vesznek. Törvényszerű volt ez a találkozás. Így bővül a színház hatóköre, így „születik” a közönség, így születnek az elkötelezett támogatók.

Ölbei Lívia, 2018. február 11.

Soltis Kulturális Értéktár

MAGYAR SPECIÁLIS MOZGÓKÉP EGYESÜLET

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület Fábián Gábor Vas megyei (Kőszeg, Szombathely) filmes hozta létre; az egyesület székhelye Szombathely. Fábián Gábor a fogyatékkal élők zsirai otthonának munkatársaként alapozta meg azt a módszertant, amelyből aztán könyvet írt (Álmodtam egyet címmel), és amely azóta is alakul, fejlődik, az országban egyre több, fogyatékkal élőket gondozó-fejlesztő intézményben nyújtva segítséget a filmszakkörök megalapításához. „Aki eddig még nem találkozott a sérült emberek világával, joggal kérdezheti, mi is az a speciális filmezés. A fogyatékos emberek életében fontos szerepet tölt be a különböző művészetekkel való önkifejezés, lehetőségeik sérültségükből adódó beszűkülése miatt. Az utóbbi évtizedekben ezeket az embereket sok esetben speciális művészeknek, alkotói tevékenységeiket speciális művészeteknek nevezik. Ugyanebből az okfejtésből ered a speciális filmes elnevezés is.

Az értelmi fogyatékos emberek kintről nézve zárt világban élnek, viszont ha mindezt bentről szemléljük, úgy néz ki, mintha kintről nem lennének kíváncsiak a ’bentlakókra’. Így merült fel bennem a kérdés: valójában akkor ki is a zárkózott?

A speciális filmezés egyik nagy érdeme, hogy mára a sérült emberek a szó szoros értelmében is saját kezükbe vették azt az eszközt, amellyel lebontani kívánják ezt a furcsán kétoldalú falat. Ez az eszköz pedig a kamera. Mindez azt bizonyítja, hogy meg akarják mutatni magukat, gondolataikat, nehézségeiket, örömüket és életüket”, írta Fábián Gábor az Álmodtam egyet-kötetben. Az MSME az idén már negyedik országos speciális szemléjét hirdette meg, szakmai partnerként tevékenységéhez nemcsak a felsőoktatást (ELTE), hanem Janisch Attila filmrendezőt is sikerült azonnal megnyernie. És Törőcsik Marit: a felvételen a nemzet színésze éppen egy filmszemlés eredményhirdetésen tesz hitet Fábián Gábor missziós munkája mellett. Fábián Gábor egyébként nem csak filmesként-fotósként hagyott nyomot maga mögött Zsirán: színházi csoport létrehozásával kezdte. Itt is speciális műfajt teremtett: a „képszínház” a zene és a mozgás eszköztárát mozgósítva teremtett érvényes, nagy erejű előadásokat. A színházi tevékenység most Szombathelyen, FÉHE-keretben (a fogyatékkal élőket gondozó intézmény) folytatódik.

Ölbei Lívia, 2018. január 18.

Soltis Kulturális Értéktár

CICELLE ARANYHÁROMSZÖG MŰVÉSZETI ÉS KULTURÁLIS TÁRSASÁG

A Vas megyei szerveződés nevének „aranyháromszögét” három település: Rum, Rábatöttös és Zsennye jelöli ki. A 2002 óta önálló jogi személyként, egyesületi formában működő társaság „önállóan és más irodalmi, művészeti, tudományos társaságokkal, helyi önkormányzatokkal, intézményekkel együttműködve” szervezi a Cicelle Aranyháromszög Kulturális Napokat, valamint a különböző művészeti, irodalmi és tudományos rendezvényeket, mindeközben „arra törekszik, hogy a helyi kultúrateremtő kezdeményezéseket bekapcsolja a megyei, hazai és nemzetközi együttműködések áramkörébe”. Az egyesület összefogja „a Rumban, Rábatöttösön és Zsennyén élő, oda kötődő, a térség művelődési lehetőségeinek gazdagítására vállalkozó polgárokat, értelmiségieket, művészeket, írókat, közélet személyiségeket, akik személyes ügyüknek tekintik, hogy a kistérség lakosságának, a hazai és a külföldi érdeklődőknek széles körű kulturális, művészeti, irodalmi és tudományos programokat szervezzenek”. A Cicelle-napok minden nyáron nívós irodalmi, képzőművészeti – kis túlzással összművészeti - programot kínál a közönségnek, a kultúra és a természeti szépségek összhangjában. A zsennyei alkotóház, a szintén zsennyei Békássy-kultusz, a környéket felfedező, itt otthonra találó alkotók olyan energiákat működtetnek, amelyek évről évre képesek nemcsak fönntartani, hanem gazdagítani is az Aranyháromszög-programot. A komoly kulturális-szellemi bázisra támaszkodó Kemenesalja – szívében Celldömölkkel – alkalmas a partnerségre.

A mellékelt felvétel a kiállítótérré alakított rumi indóházban készült, Polgár Csaba textilművész posztumusz-kiállításán.

Ölbei Lívia, 2018. január 10.

Soltis Kulturális Értéktár

Igazgyöngy Alapítvány - Az üvegtemplommal

Az Igazgyöngy Alapítványt L. Ritók Nóra hozta létre, 1999 óta működik – ahogyan az alapítványi bemutatkozás fogalmaz - „a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, Berettyóújfalu környékén”. Az alapítvány feladatként jelöli meg a tehetséggondozást, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, roma gyerekekre. Ennek a célnak a megvalósítására alapfokú művészeti iskolát szervezett és tart fönn az Igazgyöngy: „Hat telephelyre, összesen 23 településről járnak hozzánk gyerekek. Tanulólétszámunk évente 600 fő körüli, tanítványaink 70%-a hátrányos helyzetű, köztük kb. 300 fő mélyszegénységben élő, cigány gyermek. Köszönhetően a gyermekközpontú vizuális nevelésünknek, tanítványaink évente 500-nál is több díjat nyernek hazai és nemzetközi gyermek képzőművészeti versenyeken, a világ minden pontján. Az oktatás mellett alapítványunk esélyteremtő, terepi munkát is végez. Megértettük ugyanis, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációja sosem fog az iskola falain belül megoldódni. (…). A teljes modellfejlesztés terepe egy Told nevű kis zsákfalu, elemeit már 16 településen alkalmazzuk. (…) Dolgozunk a modell adaptálhatóvá tételén is.”

Szinte törvényszerű volt, hogy a közösségi színházként működő Soltis Lajos Színház és az Igazggyöngy Alapítvány egymásra találjon. Több előadást vitt el a társulat az Igazgyöngyhöz – cserébe a művészeti iskola diákjai rajzokat készítettek a látott előadáshoz. Csodálatos munkák születtek ebből az együttműködésből. Az üvegtemplom címmel a cigány folklórra alapozva létrehozott, 2013-ban készült, revelatív erejű celli előadásnál alkalmasabbat nem választhattak volna a 2014-es bemutatkozásra.

L. Ritók Nóra így írt erről a látogatásról: „Most, talán először a falu életében egy igazi színház jött hozzánk. A Solti Lajos Színház fiatal művészei Az üvegtemplom című darabbal ajándékoztak meg bennünket, egy cigánytáborban zajló történetet játszottak el, sok dallal, tánccal, nevetéssel, és persze beteljesült szerelemmel. Izgultam, milyen lesz a fogadtatás. Kicsit nehezen gyűltek a családok, ez is egy nagy játszma, az együttműködés első lépése, hiszen elvárás a részünkről, hogy a programjainkon ott legyenek, mert nekik, értük visszük, szervezzük ezeket. A közönségben szokás szerint leginkább asszonyok és gyerekek voltak, de pár férfi is ott ült már. Végül majd’ minden családból voltak már a nézőtéren. Nagy kacagásokkal, néhol visszafojtott lélegzettel figyelték a színpadon zajló mesét, mindenkit lekötött, nem volt járkálás, mindenki érezte, hogy ez most valami más, valami, amiből nem szabad elveszíteni egyetlen percet sem. A végén segíteni kellett kicsit a tapsnál, hiszen sosem tapsoltak még színészeknek, de ment, még a vastaps is. (…). Sok ilyen programra van még szükségünk. Mert itt generációk óta nem kaptak kulturális élményeket az emberek.”

Ölbei Lívia, 2018. január 3.

Soltis Kulturális Értéktár

Káva Kulturális Műhely

A Káva jó két évtizede márkanév a magyarországi színházi nevelésben. A műhely öndefiníciója szerint: „Olyan – a közönség bevonásán alapuló – előadótechnikát alkalmazunk, mely sokszor – teljesen tudatosan – elmossa a határt színész és néző között, ezzel biztosítva, hogy a résztvevők a lehető legnagyobb mértékben alakíthassák az eseményeket és kialakíthassák személyes viszonyukat a fókuszba helyezett problémához. Valljuk, hogy ha az ember képes a képzeletében vagy egy fiktív világban választani és döntéseket hozni, akkor képes erre a való életben is. Problémafelvető előadásaink a párbeszéd, a cselekvésen alapuló közös gondolkodás, mint eszközök segítségével lehetővé teszik a résztvevőknek, hogy jobban megismerjék önmagukat és környezetüket, ne statikus mozdulatlanságban lássák a világot, hanem folyamatként. E munkának szerves része a pedagógiai szempontú megközelítés, de igyekszünk messzire elkerülni a didaktikus kérdésfeltevést és megkérdőjelezni a sematikus, közhelyes válaszokat.”

A Káva két tapasztalt színész-drámapedagógusa, Milák Melinda és Gyombolai Gábor 2018 januárjában eltöltött egy sűrű hétvégét a Soltis Lajos Színházban: a tréning eredményeképpen létrejött-megalapozódott az a színházi nevelési foglalkozás, amely a celli társulat Vaknyugat-előadásának – pontosabban az előadásban fölvetődő morális-személyes-társadalmi problémáknak – a kibeszéléséhez, feldolgozásához járul hozzá. A fókuszt a testvérharcban határozták meg (a McDonagh-dráma – amelyből Celldömölkön Nagy Péter István rendezett kristálytiszta, pontos előadást - több releváns szempontot fölkínál). A „kávások” természetesen ismerték a Soltis Lajos Színház működését – a celli társulatban ugyancsak több végzett drámapedagógus dolgozik -, de a közelebbi kapcsolatfelvétel ezzel a tréninggel kezdődött. A gyors egymásra hangolódás további együttműködésre ad biztatást.

Ölbei Lívia, 2017. december 19.

Soltis Kulturális Értéktár

Pöttyös Hagyományőrző Csoport

A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport szintén (a Ferrum Színházi Társuláshoz hasonlóan) egyedülálló a maga nemében; talán nem csak Vas megyében. 1978 óta a pedagógus Horváth Barnabásné áll az általános iskolásokból verbuvált csoport élén. Gyerekek generációi sajátítják el és adják tovább a hagyományt: az átörökítés itt pontosan kitapintható. A nem egy esetben „színházias” népszokásokra és népi játékokra alapozott előadásokban tényleg a hagyományon van a hangsúly. Horváth Barnabásné „gyerekei” – a csoportvezető és a társulat között a jó viszony pontosan érzékelhető – rendszeres fesztiválszereplők. Horváth Barnabásné nyitott a színházi szakmai tapasztalatok elmélyítésére, a kapcsolat a Soltis Lajos Színházzal ezért is üdvözlendő.

A Pöttyös csoport az évek során fölhalmozott elismerések mellett a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó 2012-es megyei fordulóján a Dödölle, avagy ki viszi haza a lábost című előadásáért arany minősítést kapott.

Ölbei Lívia, 2017. december 14.

Soltis Kulturális Értéktár

Ferrum Színházi Társulás

A Csokonai-közösségi díjas szombathelyi Ferrum Színházi Társulás (kezdetben Ferrum Színpad) 42 éve tartja magát hagyományaihoz: 1976 óta őrizve a „klasszikus” amatőr színtársulati létformát. Török Gábor áll kezdettől a – ma már egyesületként működő – formáció élén, több mint négy évtized Ferrum-bemutatóinak túlnyomó többségét rendezőként is ő jegyzi. A Ferrum létezése ma azért is különösen érdekes, mert miközben a társulat őrzi hagyományait – a 70-es, 80-as években kikevert „keserédes” stílust, a groteszk és az abszurd iránti fogékonyságot, illetve a gondolkodtatást mint alapvető célt -, aközben Török Gáboréknak azzal is folyamatosan szembesülniük kell, hogy a klasszikus amatőr társulati működés egyre nehezebben fönntartható. (Csak egy példa: a Ferrumnak évtizedig otthont adó megyei művelődési központ intézményként már nem létezik, az épület egyre rosszabb állapotban van, a fenntartó bérleti díj ellenében teszi lehetővé a munkát.) Az elmúlt években a Ferrum tagsága szinte teljes egészében kicserélődött. Optimizmusra ad okot, hogy az új tagok fiatalok, valamint vannak több év kihagyás után „nagy visszatérők” is (a negyvenesek-ötvenesek generációjából). A folyamatosság garanciája – Török Gábor személyén túl – Sövény László, aki az első perctől „ferrumos”, a megalapítása óta tagja a társulatnak. A bejáratott Ferrum-menetrend évi egy nagybemutatóval számol, bár az utóbbi években vannak a társulatnak kifejezetten szórakoztatásra szánt, könnyen utaztatható, a nagybemutató mellett színre vitt produkciói is.

A társulat 40. születésnapját Örkény Vérrokonok című darabjának bemutatójával ünnepelte. Az ajánló szerint: „A Vérrokonok Örkény első olyan színpadi műve, amelynek nincs prózai előzménye. Néhány kritikus szerint talán ezért sem olyan sikeres, mint a korábbi Tóték, vagy a későbbi Macskajáték, a Pisti a vérzivatarban és a Kulcskeresők. A szerző viszont a legjobb drámájának nevezte egy interjúban. Akár így, akár úgy, a Ferrum sohasem csak a befutott, hanem a kevésbé kanonizált műveket is örömmel fedezte fel. Így történt ez jelen esetben is. A lényeg ugyanis nem az elfogadottság, a közismertség mértéke, hanem a mondandó. Márpedig a Vérrokonok igen izgalmas és sokrétű problémakört feszeget. (…) A társadalomszatírák világában eléggé járatos Ferrum ezúttal saját maga elé is (görbe)tükröt tart. A darab szereplői egytől egyig vasutasok és Bokor névre hallgatnak. De a vasút csak álca. Ennél sokkal fontosabb, hogy Bokorék nemcsak egy valóságos térben, hanem megszállottságuk, szenvedélyük mágneses erőterében is otthonosan mozognak.” Szenvedély, mágneses tér, otthonosság – nem mellesleg a „ferrumosságnak” is kulcsszavai.

A mellékelt felvétel a 2016-os születésnapi összejövetelen készült. Középen: Török Gábor.

Ölbei Lívia, 2017. december 5.

Soltis Kulturális Értéktár

SZLÁV TÖRTÉNETI ÉS FILOLÓGIAI TÁRSASÁG, SZOMBATHELY

A Szombathelyen megalapított, szombathelyi székhelyű, egyesületi formában működő Szláv Történeti és Filológiai Társaság egyediségét az adja, hogy ma már nem kötődik egyetlen felsőoktatási intézményhez sem, viszont összefogja a magyarországi egyetemeken működő szlavista műhelyeket. Sőt: mondhatni a kutatók – irodalmárok és történészek - egyetlen olyan országos kitekintésű fóruma, amely rendszeresen lehetőséget nyújt az aktuális kutatási eredmények szakmai körben való bemutatására és publikálására. A társaság alapvető célja a „politikai elkötelezettség nélkül alkotó együttműködés a szláv népek nyelve, irodalma, történelme és kultúrája iránt érdeklődő, illetve az e területekkel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, szakemberek között”. Az évente megrendezett konferenciákon elhangzó előadásokból kötet születik. A kutatók egyrészt rendszeresen visszajárnak Szombathelyre, másrészt körük folyamatosan bővül; ez a tény is jele a sikeres és szükséges működésnek. Az utóbbi évek fontos fejleménye, hogy egyre több doktorandusz is megjelenik a szombathelyi felolvasóüléseken: számukra különös jelentőséggel bír a tapasztalatcsere – és a publikációs lehetőség. A Szláv Történeti és Filológiai Társaság konferenciáin minden évben elhangzanak színházi tematikát feldolgozó előadások, amelyek tanulságai színházi emberek körében is hasznosíthatók.

A mellékelt felvétel a 2018-as kétnapos felolvasóülésen készült a szombathelyi TIT-székházban (a vasi TIT örömmel bocsátotta – nem először - a társaság rendelkezésére a székház termeit). Kalavszky Zsófia, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa tart előadást arról a közösségi mozgalomról, amely a múlt század elején – egyebek között - azt tűzte ki célul, hogy a lehető legszélesebb körben elterjessze a klasszikus szépirodalom ismeretét a vidéki Oroszországban.

Ölbei Lívia, 2017. november 29.

Soltis Kulturális Értéktár

REMÉNYIK SULISZÍNHÁZ, SZOMBATHELY

A Reményik Suliszínház létrejötte és működése szemléletes példája a szerves és tudatos építkezésnek, közösségformálásnak. A társulat vezetője, Németh Gyöngyi pedagógusként mintegy két évtizede foglalkozik színházzal, társulatszervezéssel: elsőként a Homo Ludens nevű – diákokat, fiatal felnőtteket mozgósító - amatőr csoporttal dolgozott, a zenés produkciókban lassanként átvette a főszerepet a mozgás, a tánc. Mindezen előzmények után szerzett a társulat vezetője drámapedagógusi végzettséget, érdeklődése az általános iskolás korosztály – és a tanteremszínházi, színházi nevelési előadások - felé fordult. Munkahelyén, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában hét éve színjátszó csoportot hozott létre, ebből a csoportból virágzott ki a Reményik Suliszínház, amelynek közösségformáló erejét jelzi, hogy a több színjátszó középiskolás, sőt egyetemi éveiben is a társulat tagja marad. Németh Gyöngyi készítette elő, szervezte meg az iskolában hat éve működő művészeti alapiskolát, amelynek szakmai vezetője. A kínálatban a zeneművészet, a tánc, a képző- és iparművészet mellett természetesen a színjáték is megtalálható (ez volt az alap, amelyre építkezni lehetett). A színház pedig az a terep, amelyen a zene, a képzőművészet és a tánc magától értetődő módon összekapcsolható.
A Reményik Suliszínház rendszeres résztvevője a Soltis Lajos Színház fesztiváljainak. A mellékelt fotó a Mi, szemüvegesek című színházi nevelési előadásból való (rendező: Németh Gyöngyi). Ez a bemutató nemcsak díjat nyert a Soltis-fesztiválon, hanem további meghívásokat is kapott – a Soltis Lajos Színház közreműködésével -, hogy minél több celli diák láthassa. A kapcsolat eleven, bővítéséhez minden feltétel megvan.

Ölbei Lívia, 2017. november 23.

Cikk megjelenése: 2017. december 06.

Elkezdődött a Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület EFOP-5.2.2-17-2017-00056 azonosítójú, „A Soltis Színház vidéki\"sokszínű kultúra hálózat\" modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködések segítségével” elnevezésű projektjének megvalósítása. Az elnyert támogatás összege 45,86 Ft.

Az EFOP keretében támogatott projekthez kapcsolódóan 2019. szeptember végéig több tevékenység megvalósítására kerül sor.

A projekt célja egyrészt olyan komplex tematikájú közösségi alkalmak kitalálása, kigondolása, melyek több művészeti, kulturális és egyéb szervezet együttműködésével jönnek létre és tartalmas szórakozást nyújtanak, kreatív foglalkozásokat biztosítanak ismeretterjesztő célzattal is felnőtteknek, gyermekeknek, családoknak együttesen. Olyan nemzetközi hálózat kerül kialakítása, amely folyamatosan képviseli ezt a kulturális, szabadidő eltöltési, akár ünneplési sokszínűséget, és a projekt keretei között kidolgozott és folyamatosan frissítésre kerülő komplex tematikájú közösségi alkalmakat, mint programokat akár szolgáltatásként is kínálja a célterületen.

A projektbe 5 külföld együttműködő partner került bevonásra, akik a létrehozandó hálózat pillérét képezik, részt vesznek a projekttevékenységekben és a projekt befejezését követően is vállalják az együttműködést.

A projekttevékenységek között műhelymunkák, disszeminációk, tréningek és tanulmányutak szerepelnek. Fontos elem a 2 kérdőíves kutatás, melyek Magyarországon és Erdélyben kerülnek megvalósításra 100-100 fő részvételével. A projekt zárásaként módszertani és szakmai összegzés készül.

Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület
9500 Celldömölk, dr. Géfin Lajos tér 1.
Telefon: 06/20/9247102
e-mail: nagy,gabor.soltis@gmail.com


Cikk megjelenése: 2017. október 30.

Nemzetközi projekt megvalósítására nyert pályázaton a Soltis Lajos Színház!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

Célcsoportunk tehát az elsődlegesen a közösségi művelődésben, a felnőttoktatásban, a kulturális alapellátásban érintett szakemberek köre, illetve olyan szakemberek, akik a különböző kisebbségi csoportok közösségi életbe való bevonásával, illetve társadalmi és szociális integrálásával foglalkoznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható:

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására

Jegyfoglalás: 06-70/38-28-867
Csak celldömölki előadások esetén!

Legközelebbi előadásaink

A cigány
Celldömölk, 2018.11.25; 18:00
A mindentlátó királylány
Sitke, 2018.11.27; 16:00
A mindentlátó királylány
Karakó, 2018.12.01; 17:00
Mielőtt meghaltál
Celldömölk, 2018.12.02; 18:00
Vásári komédiák
Kemestaródfa, 2018.12.08; 17:00
Liliomfi
Celldömölk, 2018.12.22; 19:00
Liliomfi
Celldömölk, 2018.12.29; 19:00
Liliomfi
Celldömölk, 2018.12.30; 19:00

Elérhetőségek

Soltis Lajos Színház
Celldömölk, Dr. Géfin tér 1.
Kamaraszínház:
Celldömölk, Koptik Odó u. 2.
Telefon: 06-20-335-17-65
E-mail: soltisszinhaz@cellkabel.hu