Soltis Lajos Színház  Facebook YouTube Instagram English
EFOP Transznacionális együttműködések

A pályázat azonosítója: EFOP-5.2.2-17


Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével

A Soltis Lajos Színház vállalta, hogy a tevékenysége során elért, a pályázat profiljához valamilyen módon kapcsolódó kulturális és civil szervezetekből kialakítja a Soltis Kulturális Értéktárat. Ennek a cikksorozatnak elsősorban az a célja, hogy bemutassa a pályázat megvalósítása során elért szervezeteket, és szakmai gyűjteményt készítsen azzal a céllal, hogy a kulturális alapellátást végző, fiatalok számára is becsatlakozási vagy segítő lehetőséget adó szervezetekből adatbázis készülhessen. A pályázat keretében segítő szakemberekkel végzünk felmérést arról, mi módon tudják segíteni ezek a kezdeményezések a társadalmi felzárkózást és integrációt. Az eredményekről összefoglaló készül, és mintaprogram kerül kidolgozásra.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Trainingspot Társulat - Budapest



"Egyszer volt, hol… hogy hol, hát Felvidéken. Egy tábor. Merthogy a színjátszónak az is jár. Nem mintha másnak nem járna. Szóval ott voltak sokan. Tanárok is, meg diákok is. Aztán a hazaút, merthogy egyszer csak haza kellett jönni. A kocsi meg lerobbant. Mit tesz az ember? Hát tölti az időt. Méghozzá jól. Mondjuk beszélget. Mondjuk arról, hogy jó volt ez. S hogy még jobb lenne, ha több lenne ebből. Hát legyen! S szóljunk, hogy akinek van kedve, az szintén legyen. Akkor ez már egy csapat. Igaz, csak úgy, tréning szinten. De ha màr tréning, akkor akàr előadás is. Igaz, csak úgy, performansz szinten. Szóval lett egy, ami tetszett. Nemcsak nekünk, màsoknak is. Hàt akkor legyen még egy! Meg még egy! Szaporodni kezdtek. És tetszettek nagyon. Nemcsak nekünk, másoknak is. (...)"

Azért érdemes idézni a Trainingspot saját "eredetmondáját", mert alátámasztja a hipotézist: kell a közös cél, a motiváció - kell egy hely -, és kellenek elhivatott emberek. A Trainingspot ma már meghatározó szereplője a független színházi szcénának - és a színházi nevelési formációk között sem lehet kihagyni a számításból. Előadásaival több korosztályt elér, megszólít. Legújabban például az óvodás korosztályhoz is elér a társulat a Kötmesével, amely nemcsak a bábhoz átvezető tárgyanimációval próbálkozik sikerrel (Bora Levente rendezésében), hanem témájában is tabut érint: az elmúlást.

A Trainingspot és a Soltis Lajos Színház kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza. A társulatokat áttekintve gyorsan kiderül, hogy úgy működik ez, mint valami (részben) láthatatlan háló, amely átszövi az országot (sőt a határon is átnyúlik), másrészt erősen megtart: nemcsak a játszókat, hanem a közönséget is.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Savaria Irodalmi Műhely (SIM)
Szombathely




2015 tavaszán néhány irodalomkedvelő (elsősorban magyar szakos) szombathelyi egyetemistában fogalmazódott meg az ötlet: mi lenne, ha össze tudnák fogni egy kis közösségben a város írással, irodalommal foglalkozó fiataljait? "Az elhatározást tettek követték, megalakították a SEK Irodalmi Műhelyt, ahová várnak mindenkit: prózaírókat, verselőket, zenészeket és természetesen az egyszerű olvasókat is. A Műhely célja a folyamatos motiváció fenntartása, tartalmas viták és párbeszédek folytatása, és természetesen az elengedhetetlen szórakozás! Csatlakozz hozzájuk te is!" - olvasható a közösség Facebook-oldalán. 2017 őszétől Savaria Irodalmi Műhely (SIM) néven működik tovább a csapat, amelynek alapjait Lutor Katalin, Kocsis Marcell, Vincze Bence vetette meg. A SIM összejövetelein - nemegyszer egyetemi oktatóik figyelme mellett, szigorúan szeretetteljes kritikájukkal, tanácsaival - már-már meglepően nagy érdeklődés tapasztalható. A SIM léte is azt bizonyítja, hogy a fiataloknak rendkívül nagy szükségük van olyan helyre, fórumra, közösségre, ahol egyfelől biztonságban érezhetik magukat, másfelől megmutatkozhatnak. Ezeken az összejöveteleken az is rendre kiderül, hogy az irodalom sok fiatal számára (persze nem csak magyar szakosként) mindennapi kenyér: saját verseiket, prózáikat hozzák - és ajánlják föl megméretésre a közösség színe előtt.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Rév Színház - Győr



"Társulatunk elsődleges célkitűzése, hogy olyan iskolákba, olyan diákoknak vigye el a színház semmivel nem összehasonlítható hangulatát – akár tantermi körülmények közé – akik alig, vagy egyáltalán nem találkoznak színházzal szociális vagy környezeti helyzetük miatt. A drámaórák, színházi – és színházi nevelési előadások azon túl, hogy az együttjátszás által közösségi élményt biztosítanak, lehetővé teszik, hogy közös gondolkodás, nézőpontváltás, megértés és gondolkodásbeli változás jöjjön létre a részvevőkben. Keressük a partnerkapcsolatokat, együttműködést az oktatási intézményekkel, illetve az ifjúsági korosztály számára akár intézménytől függetlenül is kínálunk színházi előadásokat.

Színész-drámatanáraink több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek mind a színházi, mind a drámás tevékenységet tekintve. Közösségteremtő munkájuk során évről évre több száz diákkal dolgoznak együtt, legyen szó színházi nevelésről, színjátszásról, vagy akár más szabadidős programról, táborokról", olvasható a győri Rév Színház honlapján (www.revszinhaz.hu). A társulat 2006 óta működik, előadásait majdnem húszezren látták.

A több korosztály színházi nevelésére alapozott társulati lét mostanában elmozdul a "hagyományos" színházi működés felé. Ennek a törekvésnek egyik bizonyítékát hozták el a 10. Soltis Lajos Országos Színházi Fesztiválra, Celldömölkre: a Pillangó című monodrámát, a társulatvezető Balla Richie előadásában. A folyamatosan együttműködésekben gondolkodó Soltis Lajos Színház a Rév Színházzal is szorosabbra fűzi kapcsolatát 2019 nyarán: a Kőszegi Várszínházban tartják a Cinóber hadművelet bemutatóját, Nagy Péter István rendezésében, a Soltis színház és a Rév Színház mellett a KB35 Inárcs közreműködésével.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Nyolc Ág Művésztábor - Kám



A Nyolc Ág Művésztábor nyári megrendezése most már hagyománynak tekinthető: 2019-ben harmadik alkalommal jönnek össze fiatalok (főleg szombathelyi egyetemisták) néhány napra a festői vasi faluban, Kámban (amelynek határában Ambrózy-Migazzi István megvalósította álmát: azt a csodálatos botanikuskertet, ahol tavaszonta például a színpompás rododendronok csodájára jár a közönség).

A tábor: kivonulás. Kiszakadás a mindennapokból, közösségépítés, töltekezés, tanulás - nem mellékesen közel a természethez, benne a természetben. Nyolc Ág Művésztábor - a név egyfelől a hét szabad művészetre utal, a plusz egy: maga az alkotó. A szabad művész. (Hogy ki nevezhető művésznek, az most más kérdés.) "Persze az idei táborban még csak színház, zene, irodalom és képzőművészet van, de szeretnénk szépen lassan kibővíteni több napra, több művészeti ággal. Vasárnap az irodalmi napra látogattunk el, akkor a kortárs irodalom és a slam poetry megannyi kérdéskörét járta körbe a csapat dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Barták Balázs egyetemi docens, Sárközi Balázs tanár és Krausz Dávid slammer segítségével. A beszélgetést az egyik táborlakó, a szintén slamszövegeiről ismert Székely Zoárd moderálta. Persze a társaság nagy része azonnal bekapcsolódott, hiszen az örök kérdés folyton ott motoszkál: hol van a határ irodalom és slam poetry között? Egyáltalán: mi az az irodalom – és mi az a slam?" - mondta Vincze Bence a Vas Népe 2017-es tudósításában.

A következő év bizonyította, hogy a tábor - akár mint önálló szerveződés, évről évre változó összetételű tábori közösséggel - működőképes. A harmadik Nyolc Ág Tábor (2019 nyarán) védnöki tisztét Háy János író, költő - és Beck Zoltán, a 30Y frontembere vállalta.

Ölbei Lívia szakmai vezető

KB 35 - Inárcsi Színjátszó Közhasznú Egyesület



"Az egyesület az 1988-tól kezdődő inárcsi színjátszó hagyományok intézményesült folytatója. Mint ilyen, együtt működik a dabasi székhelyű Múzsák művészeti iskolával. Az inárcsi színjátszók a magyar amatőr színjátszás élvonalába tartoznak már évek óta minden korosztályban a 9-10 évesektől a felnőttekig" - mondja magáról a KB 35.

Példaértékű, ahogyan az inárcsi történet elkezdődött: "1988-ban egy Pest megyei kis faluban egy fiatal pedagógusházaspár úgy döntött, hogy megpróbálkozik a gyerekszínjátszással, a darabokat pedig együtt találták, találják ki, Kovácsné Lapu Mária lett a rendező-csoportvezető, Kovács Géza pedig a legfőbb segítő, és gyakran a kellékes szerepét vállalta magára. Ezzel kezdetét vette az inárcsi színjátszás mintegy húszéves története. Mindez természetesen nem előzmények nélküli döntés volt, hiszen már régóta foglalkoztak versmondással. Kovácsné Lapu Mária diákkorában maga is többször színpadra lépett. Mint a Szegedi Egyetemi Színpad tagja, a legendás hírű Petőfi napja című előadásban is részt vett, amivel eljutottak a wrocławi fesztiválra is" - írja Kovács Anna. Legyen szó tehát bármilyen kicsi településről, ha van egy (két) elhivatott személyiség, aki szívügyének tekinti a színjátszást, a közösségépítést, akkor minden terv megvalósítható. A KB 35 mai működésében modellértékűnek nevezhető az a tény is, hogy tevékenysége művészeti iskolához kapcsolható (Szivák-Tóth Viktor tanszakvezető a Múzsák iskolában), a társulatban pedig többeknek drámatanári végzettségük is van.

A KB 35 szintén több szálon kötődik a Soltis Lajos Színházhoz: az inárcsiak egyfelől a celli fesztiválok rendszeres résztvevői (és viszont), másfelől pedig Szivák-Tóth Viktor a celli Liliomfi-előadásban vendégszínészként lép színpadra. Harmadrészt a KB35 is részese annak a koprodukciónak, amely a Kőszegi Várszínház égisze alatt jön létre a 2019-es nyári szezonban: ez a Cinóber hadművelet. Színház, színházi nevelés, drámapedagógia - a kapcsolódások száma végtelen; a kapcsolódásnak pedig nincsenek határai.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Karol Vojtyla Társulat - Budapest



A Karol Vojtyla Társulat a budapesti Szent II. János Pál Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban működik. A színjátszó kör építkezésére jellemző, hogy több előadás bemutatója után találtak nevet maguknak. (Karol Vojtyla nevét választani pedig nemcsak az oktatási központ szellemisége miatt volt kézenfekvő, hanem azért is, mert II. János Pál pápa életében fontos szerepet játszott a színház.) A társulat azonnal magasra tette a mércét, színre vitték például Gombrowicz Yvonne, burgungi hercegnő című drámáját. Az iskolai ünnepségek biztonságos terepéről most már fesztiválokra is kilépnek. A jubileumi celldömölki Soltis-találkozóra példál Szabó Borbála és Varró Dániel Líra és Epika című mesejátékát hozták el, az előadást 10 éven felülieknek ajánlják. Hogy a produkció működőképes, 150 celli kisiskolás kitartó figyelme bizonyítja. A Líra és Epika rendezője Halász Dániel és Tóth Artúr - ebben az esetben is generációk találkozásáról van szó. A celli színházzal fölvett kapcsolat jótékony hatással lehet az iskolai formációra: a nyitás együttműködéseket eredményezhet.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Herényi Kulturális és Sportegyesület - Szombathely



"A Herényi Kulturális és Sportegyesület megalakulása és léte jól példázza a civil tenni akarást és a hagyományokon alapuló összefogást. Herényben, a társadalmi egyesületeknek nagy múltja volt a II. világháború előtt. (11 egyesület és kör működött a községben.) A rendszerváltáskor a helyi értékek továbbvitelére kész, a régi hagyományokat jól ismerő Szekér Tamás az utolsó herényi bíró unokája és a hozzá csatlakozó id. Böröcz Albin az egykori község enyészetnek induló és a privatizációtól fenyegetett Kultúrházának megmentésére egyesület létrehozásán kezdtek munkálkodni. A maguk mellé állított régi és új herényi polgárok támogatásával igyekezetüket siker koronázta. 1994. május 30-án megalakult a Herényi Kulturális és Sportegyesület" - olvasható az egyesületi honlapon. Vagyis a szervezet most ünnepli 25. születésnapját.

Herény egyfelől Szombathely városrésze - amelyben hagyományosan virágzik a kertészet, tavaszi fesztivál-vásár is épül erre a jellegzetességre -, másfelől bizonyos tekintetben máig őrzi hajdani települési önállóságát. A kapcsolódás és az önállóság nyilvánul meg a sikeres egyesületi működésben is. Van itt, a közösségi életre alkalmas Herényiek Házában (az egyesület központjában) galéria (a herényi művészek is tartják "herényiségüket"), vannak programok, beszélgető-sorozatok, virágzik a kerékpáros kultúra. A sikeres és sokszínű egyesületi élet tükre és párja - például a Soltis Lajos Színházat működtető, sitkei eredetű egyesület működésének.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

ÁPRILIS 29-ÉN a humán szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek és szakemberek számára kínálunk lehetőséget a SEGÍTŐ SZAKEMBER SAJÁT ERŐFORRÁSAINAK feltérképezéséhez, meseterápiás módszerekkel.

Alkotó-fejlesztő meseterápiás műhely segítőknek

Hogyan segíthet a mese a segítőn? Az alkotó-fejlesztő meseterápiás műhelyen megtapasztalhatjuk az élőszavas mesemondás élményét, a mesei úton haladva ránézhetünk segítői utunkra, sajátélményen keresztül érezhetjük meg, hogyan tudjuk megtalálni saját belső erőforrásainkat.
A műhelyen egy kevéssé ismert japán mesével fogunk dolgozni, miközben megtapasztalhatjuk azt is, hogy a mese biztonságos keretei között mozogva könnyebb megfogalmazni az érzéseinket, gondolatainkat.

PROGRAMTERV:
13.45-14.00ig: Megérkezés, regisztráció
14.00-16.00ig: Saját élményű műhelymunka
Meghívott szakmai segítők: Mesekút Műhely Budapest (Meseterápiás szakemberek)
HELYSZÍN: CELLDÖMÖLK, Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár

PÁRHUZAMOS PROGRAM
9.00-17.00 Mese és drámapedagógia a gyermekekkel való munkában (fesztivál)
HELYSZÍN: Soltis Lajos Színház

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető
Komáromi Sándor szakmai koordinátor

Celldömölk, 2019-03-30.

Coaching és Integráció

Vajon mi köze lehet a személyi fejlesztésnek a roma integrációhoz, és mely technikák bizonyulnak igazán hatásosnak ezen e területen? Természetesen megvan a válasz. Az integráció kétirányú folyamat. Egyrészt jelenti azt az érzékenyítő folyamatot, amely során a tágabb miliőt (a szélesebb társadalmi közeget) érzékenyítjük az integrálandó irányában (pl. felvilágosítás), másrészről viszont az inetgrálandóval való személyes munka is ide tartozik, ami elsődlegesen „kísérés”, tehát folyamatos jelenlét az állandó visszacsatolások megléte érdekében. Ezek a visszacsatolások legtöbbször biztató, pozitív megerősítésről szóló jelzések, nem pedig az esetleges problémák boncolgatása.

Woody Allan szavaival élve – bármilyen probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha elég sokszor ülün össze megvitatni azt.

A segítő beszélgetés hosszú távon az egyik leghatékonyabb kapcsolati forma – tudtuk meg az Antropos Egyesületnél végzett tréning során, ami konkrét esetfeldolgozásokon túl bátran élt a humor eszközével is.

2018. december 16.

Soltis Kulturális Értéktár

KASTÉLYSZÍNHÁZ TÁRSULAT, KÖRMEND

A körmendi társulat is azzal kezdi a bemutatkozást, hogy „már a múlt századfordulón” komoly amatőrszínházi élet zajlott a városban, úgyhogy a 90-es évek közepén erre a hagyományra alapozva töltötték újra a hagyományt. Közben a csapat több névváltáson átesett, ahogy személyi változások (ezzel összefüggésben virágzó korszakok és visszaesések) is kísérik az utóbbi néhány évben ismét felszálló ágba került csoport történetét. Ami nem változott: a kezdeményezést (az időközben szintén szervezeti változásokon átment) művelődési központ karolta fel. A társulat máig itt van otthon, nemrégiben a Batthyány-kastély színháztermét-színpadát is alaposan fölújították.

A társulat megszületésénél ott bábáskodott Gergye Rezső (Vasvár), aztán Merő Béla (akkor a zalaegerszegi színház kötelékében), akitől sosem volt idegen az amatőr-alternatív színházi működés. Merő Béla jegyzi az első megvalósult előadást (Moliére: Gömböc úr). Azóta sok emlékezetes produkció született, a Szegezdi Róbert színművész által a 201/11-es évadban megrendezett Yasmina Reza-előadásért (Művészet) a Paál István-diplomát is megkapta a körmendi társulat. Érdekes módon legújabban ugyancsak Yasmina Rezával arat szakmai sikert a KASZT: Az öldöklés istene 2017-ben Komlón (kis zavart okozhat, hogy a fesztivál szintén a KASZT nevet viseli) országos arany minősítést kapott. (A folytonosságot jelzi, hogy Vörös Attila – a KASZT elnöke – mindkét Yasmina Reza-előadásban játszott-játszik. A mellékelt felvételen egy pillanat Az öldöklés istene-előadásból.)

A körmendi repertoár színes és nívós – a kisvárosi műhelymunka nemcsak közösséget épít, hanem identitást is erősít.

Ölbei Lívia, 2018. augusztus 9.

Soltis Kulturális Értéktár

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, SZERGÉNY

A szergényi tanítónő, Buzás Etelka arra tette föl az életét, hogy berendezze, gondozza – és minél többeknek megmutassa – a szergényi helytörténeti gyűjteményt. És bár a szergényi önkormányzat mindenben támogatja az elképzeléseit, az ő lelkes elhivatottsága nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre az egykori szergényi tanítólakásban. A gyűjtemény darabjait Buzás Etelka házról házra járva szedte össze: sikerült meggyőznie a falubelieket, hogy a számukra fölösleges, viszont a település gazdag – polgárosult paraszti – múltját bemutató tárgyaikat ajánlják föl a közösségnek. Etelka az összegyűlt rengeteg tárgy – bútor, használati eszköz, dísztárgy – felhasználásával tematikus szobákat rendezett be: van osztályteremsarok, van konyha, van szobabelső is. A Szombathelyen működő Vasi Múzeumbarát Egylet szakemberei és önkéntesei pedig megkezdték a gyűjtemény katalogizálását: 2018-ban harmadszor tértek vissza Szergénybe, hogy munkával – és persze aktív pihenéssel – töltsenek el itt egy szép nyári hetet. A helytörténeti gyűjteménynek nincs állandó nyitvatartási rendje, de Buzás Etelka bárkinek szívesen megmutatja a kiállítást: minden darabját úgy ismeri, mint a tenyerét. A falunapon azonban mindig tárt ajtókkal várja a közönséget a régi tanítólakás. Különösen a Szergényből elszármazott látogatóknak jelent sokat szembesülni a saját múltjukkal, a családjuk múltjával. A szergényi helytörténeti gyűjtemény udvara közösségi események megrendezésére is alkalmas: jó volna élni a lehetőséggel.

Ölbei Lívia, 2018. július 12.

Soltis Kulturális Értéktár

KEMENESMAGASI CITERAZENEKAR ÉS NÉPDALKÖR

Negyven éve jött létre, azóta működik folyamatosan a Kemenesmagasi Citerazenekar és Népdalkör, amelyet – a helybeli legendárium szerint – az osffyasszonyfai citerások inspiráltak. Az történt, hogy 1978-ba a kemenesmagasi termelőszövetkezet zárszámadására meghívást kapott az ostffyasszonyfai együttes, amelynek hallatán Kiss Gyula megjegyzte: „Illent mi is tudnánk.” (Az „illen” a jellegzetes vasi tájszólás megnyilvánulása.) Gyorsan be is bizonyították, hogy tényleg tudnak. Kiss Gyulát az alapító tagok között tarthatjuk számon. Ő kérte fel az együttes vezetésére Sebestyén Zoltánt (a kemenesmagasi általános iskola jelenlegi igazgatója) a citerások vezetésére. Sebestyén Zoltán elvállalta a megtisztelő feladatot, és azonnal tanulni kezdett, elvégezte az akkori Országos Népművelési Intézet tanfolyamát is. A siker azóta is töretlen: a kemenesmagasi citerások rangos versenyeken érnek el kimagasló eredményeket. (Sebestyén Zoltán csellóművész fia is itt szerezte legelső zenei tapasztalatait – eleinte az asztalt is nehezen érte föl -; ha Írországból hazajön, máig szívesen kezébe veszi a citerát.) Az együttes rendszeresen fellép itthon és külföldön, műsorával rendszerint színültig megtölti a kemenesmagasi kultúrház színháztermét is.

Ölbei Lívia, 2018. június 3.

Soltis Kulturális Értéktár

RÁBAGYARMATI SZÍNJÁTSZÓK

„A kultúrotthon bejáratánál alkalmi pénztár, ott szólítjuk meg Ács Miklóst, aki egyelőre civilben tartja rajta a szemét az eseményeken. ’Ott a főnököm’, mutatja nevetve, amikor valamelyik ajtó mögül föltűnik az édesapja, a messze földön híres színkör legendás alapítója, Ács László, aki nyolc éve adta át a stafétabotot (amely azért a családban maradt); de természetesen továbbra is részese a társulat életének. Ács Miklós azt mondja, régebben még ennél is többen gyűltek össze egy-egy előadásra (bár néhány szék híján teljes a telt ház), de hát időközben például csökkent a falu lélekszáma. A családiasság különben is jellemző a Rábagyarmati Színjátszókra: a játszók között van férj és feleség. Részletes színlap viszont nincs: minek, itt mindenki ismeri a másikat; az előadásnak pluszfényt (pluszotthonosságot) ad ez az ismerősség. (…) A szünetben az egyik főszereplő szolgálatkész büféssé változik, többen a folyosó falán sorakozó, fekete-fehér fotókból szerkesztett régi tablókat, kézzel írt plakátokat böngészik. ’Ötvenhat év alatt a színpad semmit nem változott’, kiált föl valaki. Hangjában ráismerés van, öröm és otthonosság”, jelent meg a Vas Népe napilapban 2018 kora tavaszán. A rábagyarmati színjátszás fogalom – nemcsak Vas megyében, hanem az országban, sőt a határokon kívül is. A kulcsfigura Ács László, aki annak idején igazi falusi értelmiségiként vette kézbe a település kulturális életét. Legújabban jóízű Rejtő-komédiákkal készült a társulat. A bemutatón izgalmas volt látni, hogy a kultúrotthonba (az épület homlokzatán ez a felirat!) igyekvő közönség láthatóan ünneplőbe öltöztette egész valóját: szívét és lelkét is. Ott alapvetően máig ez „a színház”.

Ölbei Lívia, 2018. május 24.

Soltis Kulturális Értéktár

SOK-SZÍN-PAD TÁRSULAT, BÜK

Bükön 2007-ben kifejezetten azért jött létre a társulat – rendezője Major Ágota -, hogy újra felelevenítse a 90-es évek elején megszakadt régi hagyományt. 2008-ban a gyerekcsoport is megszületett, a büki színjátszók közhasznú egyesületi formában működnek, szívesen fogadnak meghívásokat. Alapvetően a vidámság (vásári komédiák, vígjátékok) jellemzi a repertoárt, de készült karácsonyi előadás is az elmúlt évtizedben. Sőt: a Sok-Szín-Pad Társulat nemcsak fesztiválokra jár (bár Büknek városi rangja van, a társulat a falusi színjátszók országos fesztiválján is bemutatkozott már), hanem maga is szervez fesztivált. A kulcsszó természetesen itt is a közösségépítés, de a szakmaiság fejlesztésében nagy szerepe lehet – a fesztiválokon való bemutatkozáson, versenybe szálláson, minősítésen túl – a kapcsolatépítésnek, a képzésnek.

Ölbei Lívia, 2018. május 12.

Soltis Kulturális Értéktár

VASVÁRI SZÍNI EGYLET

A vasvári művelődési ház – ma Nagy Gáspár Kulturális Központ – évtizedek óta a város és a környék közösségszervezésének motorja, civil művészeti kezdeményezések támogatója. A Vas megyei amatőr színjátszásnak meghatározó műhelyei köthetők a kisvároshoz. Ma is működik a Vasvári Színi Egylet, amelynek kezdetei a 80-as évek végén keresendők. A rendszerváltás után – a trendnek megfelelően – ez a formáció is egyesületté alakult, így működik tovább. De hívják bárhogyan a Vasváron szerveződő – hangsúlyosan nem kizárólag vasváriakra számító – társulatokat, a kulcsszó a kulturális értékteremtésen, értékfelmutatáson túl mindig a közösségépítés. Ebben hisz, ennek jegyében dolgozik – a klasszikus népművelői ethoszra támaszkodva - Gergye Rezső, az NGKK igazgatója, a vasvári és vasi amatőr színjátszás meghatározó figurája. Szerveződjön versmondó verseny, színjátszó fesztivál vagy éppen rétesfesztivál – mindig a közösség, a közösségi élmény az első szempont. A celldömölki Soltis Lajos Színház elődje, a Sitkei Színkör – amelynek alapítója Nagy Gábor, a Soltis Lajos Színháznak is máig vezetője – ugyancsak kezdettől szerves és szerteágazó kapcsolatokat tartott fönn a vasvári kezdeményezésekkel. Gergye Rezső és Nagy Gábor – a vasi színjátszás tapasztalt doyenjei, akiknek véleményére lehet és kell is számítani. És ezzel eljutottunk ahhoz az alapvetéshez, amitől soha nem tekinthetünk el, ha civil kulturális-művészeti (vagy bármilyen más) szerveződéseket veszünk szemügyre: ez pedig az emberi tényező, a személyiség ereje, a felkészültség és elhivatottság.

Ölbei Lívia, 2018. április 20.

Soltis Kulturális Értéktár

KASZÁS ATTILA PAJTASZÍNHÁZ, VISZÁK

Szarvas József színművész a közösségépítés vágyával és vehemenciájával, nem mellesleg a saját gyerekkorához fűződő nosztalgiákkal vágott bele tíz éve a „Viszák-projektbe”, amelynek hátterét, alapját – szó szerinti termékeny talaját – a gyönyörű őrségi táj és az itt honos ezerféle hagyomány adja. Szociológiailag-emberileg-művészileg is izgalmas, hogy a Viszákon házat vásárló betelepülő „idegenből” hogyan vált a közösség lelke-mozgatója. Szarvas József kezdettől ügyelt arra – ez máig a hitvallása -, hogy nem „idehozni” kell a kultúrát, hanem fölmutatni és gazdagítani a helyi értékeket. Például az építésznek készülő egyetemisták nyári táboraival (mindig készül itt valami, ami aztán a helyi közösség hasznára válik: a hídtól a kemencéig), a Szarvas-portán működő galériával (ahol helyi és távolabbról érkező alkotók munkái egyaránt láthatók) és a pajtaszínházzal, amely ma már a tragikusan fiatalon elhunyt színészkolléga, Kaszás Attila nevét viseli. A meghívott előadásokon túl – szintén a közösségépítés jegyében – társulatok, csapatok is meghívást kapnak ide, hogy az utánozhatatlan Szarvas-féle lecsó illatától kísérve a táj ihletésében hozzanak létre produkciót. Részben Viszákon született meg 2018 nyarán Sztalker Csoport első önálló bemutatója, a Faulkner-regény nyomán színre vitt Míg fekszem kiterítve-előadás is, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A mellékelt felvétel a viszáki előadáson készült: szó szerinti és metaforikus értelemben egyaránt – épül a ház.

Ölbei Lívia, 2018. április 4.

Soltis Kulturális Értéktár

NAPSUGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A szombathelyi székhelyű Napsugár Közhasznú Egyesület elsősorban Down-szindrómás fiatalokkal foglalkozik, olyan családok összefogásával és kezdeményezésére jött létre, ahol ezzel az élethelyzettel kell a szülőknek megbirkózniuk. Az egyesület nemcsak érdekvédelmi feladatokat lát el, hanem művészeti tevékenységet is folytat: a közösségi élmény és a személyiségfejlesztés jegyében. A Sugár/érintő színi csoport néven létrehozott társulat két bemutatót hozott létre, a csoport művészeti vezetését Szabó Róbert Endre, a WS Színház színésze vállalta. A mellékelt plakát A boldog herceg című Oscar Wilde-mese alapján készült előadást hirdeti.

Ölbei Lívia, 2018. március 14.

Soltis Kulturális Értéktár

WESTWERK ALKOTÓMŰHELY ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET

A szombathelyi Westwerk a közösségi alkotásra, az együttműködésre, a párbeszédre, a különböző művészeti ágak „összejátszatására” esküszik. Mindemellett alapvető célja, hogy a hagyományos kiállítóterek illedelmes zártságából kiszabadítva kivigye az utcára a művészetet: installációkkal, akciókkal értelmezve át, töltve újra a köztereket. Az egyesület elnöke Bakucz András építész-képzőművész, a tagok között van textil-, fotó-, festő- és szobrászművész; van grafikus, dizájner is. Az egyedülálló egyesületi modell - az elmúlt alig három év eredményei bizonyítják – működik. A Westwerk első köztéri akciójaként egy délutánra „betűtésztalevessé”, vízi játszótérré változtatta át a szombathelyi Csónakázótavat (nem kis tervezői-kivitelezői munka volt a fölfújható óriási „betűtészták” megalkotása), de a Westwerk-művészek készítettek már – alkalomra szóló, egyedi akcióval birtokba vehető, vagy inkább működésbe hozható - installációt a szombathelyi WS Színház Ivanov-előadásához is. A mellékelt felvétel a 2018-as velemi Westwerk-alkotótáborban készült. A táborozók az Ausztriában élő és alkotó Szurcsik János csónakjába szálltak be éppen. A fából készült, szétszedhető, összerakható csónakvázat Stefan Zweig munkássága ihlette. Az alkotó el tudná képzelni állandó helyen, mondjuk egy parkban – mint különleges köztéri szobrot.

Ölbei Lívia, 2018. március 10.

Soltis Kulturális Értéktár

K2 SZÍNHÁZ

A K2 színház a magyarországi független színházi szcéna fontos szereplője. A világlátás és minőség, amelyet képvisel, szoros összefüggésben van a Fábián Péter-Benkó Bence páros invenciózus tehetségével, világlátásával. Az újdonságra, a kísérletezésre, a friss szakmai kapcsolatok kiépítésére mindig kész és nyitott Soltis Lajos Színház (egyelőre) két előadást hozott létre Fábián Péter és Benkó Bence szerzői-rendezői közreműködésével. A Hantocska címmel érzékeny témát megérintő zenés mesejáték és a népszínmű műfaját (a Mohácsiak nyomdokain) bravúrosan újratöltő A cigány egyfelől jól illik a Soltis Lajos Színház szellemiségéhez, „imázsához”, másfelől új utakat is nyit a társulat életében. A Soltis Lajos Színház és a K2 kapcsolata fényes példa arra, hogy a kapcsolatkeresés, a nyitás elengedhetetlen a továbblépéshez.

Ölbei Lívia, 2018. március 6.

Soltis Kulturális Értéktár

OSTFFYASSZONYFAI CITERAZENEKAR ÉS NÉPDALKÖR

Az 1976-ban alapított együttes élén máig Gregorich Ferenc áll. A hasonló művészeti együttesek tevékenysége felbecsülhetetlen értéket képvisel a (kis)települések életében. Nemcsak azért, mert viszik tovább a – jeles esetben népdalos – hagyományt, hanem azért is, mert generációkat összefogva, kommunikációban tartva a közösség megmaradásához, harmonikus működéséhez is hozzájárulnak. Innen nézve nincs mit csodálkozni azon, hogy az ostffyasszonyfai együttesnek más művészeti csoportokhoz is vannak kapcsolódásai. A Gregorich családban a közösségi művészet – életforma. Gregorich Ferencnek nemcsak a felesége, hanem a gyerekei is tagjai a zenekarnak-népdalkörnek. A Gregorich házaspár pedig nem hiányozhat a Soltis Lajos Színház előadásairól sem: főleg, hogy fiatal felnőtt gyermekeik – Zsófia, Bálint, Domonkos – több produkcióban zenészként, sőt játékosként is részt vesznek. Törvényszerű volt ez a találkozás. Így bővül a színház hatóköre, így „születik” a közönség, így születnek az elkötelezett támogatók.

Ölbei Lívia, 2018. február 11.

Soltis Kulturális Értéktár

MAGYAR SPECIÁLIS MOZGÓKÉP EGYESÜLET

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület Fábián Gábor Vas megyei (Kőszeg, Szombathely) filmes hozta létre; az egyesület székhelye Szombathely. Fábián Gábor a fogyatékkal élők zsirai otthonának munkatársaként alapozta meg azt a módszertant, amelyből aztán könyvet írt (Álmodtam egyet címmel), és amely azóta is alakul, fejlődik, az országban egyre több, fogyatékkal élőket gondozó-fejlesztő intézményben nyújtva segítséget a filmszakkörök megalapításához. „Aki eddig még nem találkozott a sérült emberek világával, joggal kérdezheti, mi is az a speciális filmezés. A fogyatékos emberek életében fontos szerepet tölt be a különböző művészetekkel való önkifejezés, lehetőségeik sérültségükből adódó beszűkülése miatt. Az utóbbi évtizedekben ezeket az embereket sok esetben speciális művészeknek, alkotói tevékenységeiket speciális művészeteknek nevezik. Ugyanebből az okfejtésből ered a speciális filmes elnevezés is.

Az értelmi fogyatékos emberek kintről nézve zárt világban élnek, viszont ha mindezt bentről szemléljük, úgy néz ki, mintha kintről nem lennének kíváncsiak a ’bentlakókra’. Így merült fel bennem a kérdés: valójában akkor ki is a zárkózott?

A speciális filmezés egyik nagy érdeme, hogy mára a sérült emberek a szó szoros értelmében is saját kezükbe vették azt az eszközt, amellyel lebontani kívánják ezt a furcsán kétoldalú falat. Ez az eszköz pedig a kamera. Mindez azt bizonyítja, hogy meg akarják mutatni magukat, gondolataikat, nehézségeiket, örömüket és életüket”, írta Fábián Gábor az Álmodtam egyet-kötetben. Az MSME az idén már negyedik országos speciális szemléjét hirdette meg, szakmai partnerként tevékenységéhez nemcsak a felsőoktatást (ELTE), hanem Janisch Attila filmrendezőt is sikerült azonnal megnyernie. És Törőcsik Marit: a felvételen a nemzet színésze éppen egy filmszemlés eredményhirdetésen tesz hitet Fábián Gábor missziós munkája mellett. Fábián Gábor egyébként nem csak filmesként-fotósként hagyott nyomot maga mögött Zsirán: színházi csoport létrehozásával kezdte. Itt is speciális műfajt teremtett: a „képszínház” a zene és a mozgás eszköztárát mozgósítva teremtett érvényes, nagy erejű előadásokat. A színházi tevékenység most Szombathelyen, FÉHE-keretben (a fogyatékkal élőket gondozó intézmény) folytatódik.

Ölbei Lívia, 2018. január 18.

Soltis Kulturális Értéktár

CICELLE ARANYHÁROMSZÖG MŰVÉSZETI ÉS KULTURÁLIS TÁRSASÁG

A Vas megyei szerveződés nevének „aranyháromszögét” három település: Rum, Rábatöttös és Zsennye jelöli ki. A 2002 óta önálló jogi személyként, egyesületi formában működő társaság „önállóan és más irodalmi, művészeti, tudományos társaságokkal, helyi önkormányzatokkal, intézményekkel együttműködve” szervezi a Cicelle Aranyháromszög Kulturális Napokat, valamint a különböző művészeti, irodalmi és tudományos rendezvényeket, mindeközben „arra törekszik, hogy a helyi kultúrateremtő kezdeményezéseket bekapcsolja a megyei, hazai és nemzetközi együttműködések áramkörébe”. Az egyesület összefogja „a Rumban, Rábatöttösön és Zsennyén élő, oda kötődő, a térség művelődési lehetőségeinek gazdagítására vállalkozó polgárokat, értelmiségieket, művészeket, írókat, közélet személyiségeket, akik személyes ügyüknek tekintik, hogy a kistérség lakosságának, a hazai és a külföldi érdeklődőknek széles körű kulturális, művészeti, irodalmi és tudományos programokat szervezzenek”. A Cicelle-napok minden nyáron nívós irodalmi, képzőművészeti – kis túlzással összművészeti - programot kínál a közönségnek, a kultúra és a természeti szépségek összhangjában. A zsennyei alkotóház, a szintén zsennyei Békássy-kultusz, a környéket felfedező, itt otthonra találó alkotók olyan energiákat működtetnek, amelyek évről évre képesek nemcsak fönntartani, hanem gazdagítani is az Aranyháromszög-programot. A komoly kulturális-szellemi bázisra támaszkodó Kemenesalja – szívében Celldömölkkel – alkalmas a partnerségre.

A mellékelt felvétel a kiállítótérré alakított rumi indóházban készült, Polgár Csaba textilművész posztumusz-kiállításán.

Ölbei Lívia, 2018. január 10.

Soltis Kulturális Értéktár

Igazgyöngy Alapítvány - Az üvegtemplommal

Az Igazgyöngy Alapítványt L. Ritók Nóra hozta létre, 1999 óta működik – ahogyan az alapítványi bemutatkozás fogalmaz - „a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, Berettyóújfalu környékén”. Az alapítvány feladatként jelöli meg a tehetséggondozást, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, roma gyerekekre. Ennek a célnak a megvalósítására alapfokú művészeti iskolát szervezett és tart fönn az Igazgyöngy: „Hat telephelyre, összesen 23 településről járnak hozzánk gyerekek. Tanulólétszámunk évente 600 fő körüli, tanítványaink 70%-a hátrányos helyzetű, köztük kb. 300 fő mélyszegénységben élő, cigány gyermek. Köszönhetően a gyermekközpontú vizuális nevelésünknek, tanítványaink évente 500-nál is több díjat nyernek hazai és nemzetközi gyermek képzőművészeti versenyeken, a világ minden pontján. Az oktatás mellett alapítványunk esélyteremtő, terepi munkát is végez. Megértettük ugyanis, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációja sosem fog az iskola falain belül megoldódni. (…). A teljes modellfejlesztés terepe egy Told nevű kis zsákfalu, elemeit már 16 településen alkalmazzuk. (…) Dolgozunk a modell adaptálhatóvá tételén is.”

Szinte törvényszerű volt, hogy a közösségi színházként működő Soltis Lajos Színház és az Igazggyöngy Alapítvány egymásra találjon. Több előadást vitt el a társulat az Igazgyöngyhöz – cserébe a művészeti iskola diákjai rajzokat készítettek a látott előadáshoz. Csodálatos munkák születtek ebből az együttműködésből. Az üvegtemplom címmel a cigány folklórra alapozva létrehozott, 2013-ban készült, revelatív erejű celli előadásnál alkalmasabbat nem választhattak volna a 2014-es bemutatkozásra.

L. Ritók Nóra így írt erről a látogatásról: „Most, talán először a falu életében egy igazi színház jött hozzánk. A Solti Lajos Színház fiatal művészei Az üvegtemplom című darabbal ajándékoztak meg bennünket, egy cigánytáborban zajló történetet játszottak el, sok dallal, tánccal, nevetéssel, és persze beteljesült szerelemmel. Izgultam, milyen lesz a fogadtatás. Kicsit nehezen gyűltek a családok, ez is egy nagy játszma, az együttműködés első lépése, hiszen elvárás a részünkről, hogy a programjainkon ott legyenek, mert nekik, értük visszük, szervezzük ezeket. A közönségben szokás szerint leginkább asszonyok és gyerekek voltak, de pár férfi is ott ült már. Végül majd’ minden családból voltak már a nézőtéren. Nagy kacagásokkal, néhol visszafojtott lélegzettel figyelték a színpadon zajló mesét, mindenkit lekötött, nem volt járkálás, mindenki érezte, hogy ez most valami más, valami, amiből nem szabad elveszíteni egyetlen percet sem. A végén segíteni kellett kicsit a tapsnál, hiszen sosem tapsoltak még színészeknek, de ment, még a vastaps is. (…). Sok ilyen programra van még szükségünk. Mert itt generációk óta nem kaptak kulturális élményeket az emberek.”

Ölbei Lívia, 2018. január 3.

Soltis Kulturális Értéktár

Káva Kulturális Műhely

A Káva jó két évtizede márkanév a magyarországi színházi nevelésben. A műhely öndefiníciója szerint: „Olyan – a közönség bevonásán alapuló – előadótechnikát alkalmazunk, mely sokszor – teljesen tudatosan – elmossa a határt színész és néző között, ezzel biztosítva, hogy a résztvevők a lehető legnagyobb mértékben alakíthassák az eseményeket és kialakíthassák személyes viszonyukat a fókuszba helyezett problémához. Valljuk, hogy ha az ember képes a képzeletében vagy egy fiktív világban választani és döntéseket hozni, akkor képes erre a való életben is. Problémafelvető előadásaink a párbeszéd, a cselekvésen alapuló közös gondolkodás, mint eszközök segítségével lehetővé teszik a résztvevőknek, hogy jobban megismerjék önmagukat és környezetüket, ne statikus mozdulatlanságban lássák a világot, hanem folyamatként. E munkának szerves része a pedagógiai szempontú megközelítés, de igyekszünk messzire elkerülni a didaktikus kérdésfeltevést és megkérdőjelezni a sematikus, közhelyes válaszokat.”

A Káva két tapasztalt színész-drámapedagógusa, Milák Melinda és Gyombolai Gábor 2018 januárjában eltöltött egy sűrű hétvégét a Soltis Lajos Színházban: a tréning eredményeképpen létrejött-megalapozódott az a színházi nevelési foglalkozás, amely a celli társulat Vaknyugat-előadásának – pontosabban az előadásban fölvetődő morális-személyes-társadalmi problémáknak – a kibeszéléséhez, feldolgozásához járul hozzá. A fókuszt a testvérharcban határozták meg (a McDonagh-dráma – amelyből Celldömölkön Nagy Péter István rendezett kristálytiszta, pontos előadást - több releváns szempontot fölkínál). A „kávások” természetesen ismerték a Soltis Lajos Színház működését – a celli társulatban ugyancsak több végzett drámapedagógus dolgozik -, de a közelebbi kapcsolatfelvétel ezzel a tréninggel kezdődött. A gyors egymásra hangolódás további együttműködésre ad biztatást.

Ölbei Lívia, 2017. december 19.

Soltis Kulturális Értéktár

Pöttyös Hagyományőrző Csoport

A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport szintén (a Ferrum Színházi Társuláshoz hasonlóan) egyedülálló a maga nemében; talán nem csak Vas megyében. 1978 óta a pedagógus Horváth Barnabásné áll az általános iskolásokból verbuvált csoport élén. Gyerekek generációi sajátítják el és adják tovább a hagyományt: az átörökítés itt pontosan kitapintható. A nem egy esetben „színházias” népszokásokra és népi játékokra alapozott előadásokban tényleg a hagyományon van a hangsúly. Horváth Barnabásné „gyerekei” – a csoportvezető és a társulat között a jó viszony pontosan érzékelhető – rendszeres fesztiválszereplők. Horváth Barnabásné nyitott a színházi szakmai tapasztalatok elmélyítésére, a kapcsolat a Soltis Lajos Színházzal ezért is üdvözlendő.

A Pöttyös csoport az évek során fölhalmozott elismerések mellett a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó 2012-es megyei fordulóján a Dödölle, avagy ki viszi haza a lábost című előadásáért arany minősítést kapott.

Ölbei Lívia, 2017. december 14.

Soltis Kulturális Értéktár

Ferrum Színházi Társulás

A Csokonai-közösségi díjas szombathelyi Ferrum Színházi Társulás (kezdetben Ferrum Színpad) 42 éve tartja magát hagyományaihoz: 1976 óta őrizve a „klasszikus” amatőr színtársulati létformát. Török Gábor áll kezdettől a – ma már egyesületként működő – formáció élén, több mint négy évtized Ferrum-bemutatóinak túlnyomó többségét rendezőként is ő jegyzi. A Ferrum létezése ma azért is különösen érdekes, mert miközben a társulat őrzi hagyományait – a 70-es, 80-as években kikevert „keserédes” stílust, a groteszk és az abszurd iránti fogékonyságot, illetve a gondolkodtatást mint alapvető célt -, aközben Török Gáboréknak azzal is folyamatosan szembesülniük kell, hogy a klasszikus amatőr társulati működés egyre nehezebben fönntartható. (Csak egy példa: a Ferrumnak évtizedig otthont adó megyei művelődési központ intézményként már nem létezik, az épület egyre rosszabb állapotban van, a fenntartó bérleti díj ellenében teszi lehetővé a munkát.) Az elmúlt években a Ferrum tagsága szinte teljes egészében kicserélődött. Optimizmusra ad okot, hogy az új tagok fiatalok, valamint vannak több év kihagyás után „nagy visszatérők” is (a negyvenesek-ötvenesek generációjából). A folyamatosság garanciája – Török Gábor személyén túl – Sövény László, aki az első perctől „ferrumos”, a megalapítása óta tagja a társulatnak. A bejáratott Ferrum-menetrend évi egy nagybemutatóval számol, bár az utóbbi években vannak a társulatnak kifejezetten szórakoztatásra szánt, könnyen utaztatható, a nagybemutató mellett színre vitt produkciói is.

A társulat 40. születésnapját Örkény Vérrokonok című darabjának bemutatójával ünnepelte. Az ajánló szerint: „A Vérrokonok Örkény első olyan színpadi műve, amelynek nincs prózai előzménye. Néhány kritikus szerint talán ezért sem olyan sikeres, mint a korábbi Tóték, vagy a későbbi Macskajáték, a Pisti a vérzivatarban és a Kulcskeresők. A szerző viszont a legjobb drámájának nevezte egy interjúban. Akár így, akár úgy, a Ferrum sohasem csak a befutott, hanem a kevésbé kanonizált műveket is örömmel fedezte fel. Így történt ez jelen esetben is. A lényeg ugyanis nem az elfogadottság, a közismertség mértéke, hanem a mondandó. Márpedig a Vérrokonok igen izgalmas és sokrétű problémakört feszeget. (…) A társadalomszatírák világában eléggé járatos Ferrum ezúttal saját maga elé is (görbe)tükröt tart. A darab szereplői egytől egyig vasutasok és Bokor névre hallgatnak. De a vasút csak álca. Ennél sokkal fontosabb, hogy Bokorék nemcsak egy valóságos térben, hanem megszállottságuk, szenvedélyük mágneses erőterében is otthonosan mozognak.” Szenvedély, mágneses tér, otthonosság – nem mellesleg a „ferrumosságnak” is kulcsszavai.

A mellékelt felvétel a 2016-os születésnapi összejövetelen készült. Középen: Török Gábor.

Ölbei Lívia, 2017. december 5.

Soltis Kulturális Értéktár

SZLÁV TÖRTÉNETI ÉS FILOLÓGIAI TÁRSASÁG, SZOMBATHELY

A Szombathelyen megalapított, szombathelyi székhelyű, egyesületi formában működő Szláv Történeti és Filológiai Társaság egyediségét az adja, hogy ma már nem kötődik egyetlen felsőoktatási intézményhez sem, viszont összefogja a magyarországi egyetemeken működő szlavista műhelyeket. Sőt: mondhatni a kutatók – irodalmárok és történészek - egyetlen olyan országos kitekintésű fóruma, amely rendszeresen lehetőséget nyújt az aktuális kutatási eredmények szakmai körben való bemutatására és publikálására. A társaság alapvető célja a „politikai elkötelezettség nélkül alkotó együttműködés a szláv népek nyelve, irodalma, történelme és kultúrája iránt érdeklődő, illetve az e területekkel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, szakemberek között”. Az évente megrendezett konferenciákon elhangzó előadásokból kötet születik. A kutatók egyrészt rendszeresen visszajárnak Szombathelyre, másrészt körük folyamatosan bővül; ez a tény is jele a sikeres és szükséges működésnek. Az utóbbi évek fontos fejleménye, hogy egyre több doktorandusz is megjelenik a szombathelyi felolvasóüléseken: számukra különös jelentőséggel bír a tapasztalatcsere – és a publikációs lehetőség. A Szláv Történeti és Filológiai Társaság konferenciáin minden évben elhangzanak színházi tematikát feldolgozó előadások, amelyek tanulságai színházi emberek körében is hasznosíthatók.

A mellékelt felvétel a 2018-as kétnapos felolvasóülésen készült a szombathelyi TIT-székházban (a vasi TIT örömmel bocsátotta – nem először - a társaság rendelkezésére a székház termeit). Kalavszky Zsófia, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa tart előadást arról a közösségi mozgalomról, amely a múlt század elején – egyebek között - azt tűzte ki célul, hogy a lehető legszélesebb körben elterjessze a klasszikus szépirodalom ismeretét a vidéki Oroszországban.

Ölbei Lívia, 2017. november 29.

Soltis Kulturális Értéktár

REMÉNYIK SULISZÍNHÁZ, SZOMBATHELY

A Reményik Suliszínház létrejötte és működése szemléletes példája a szerves és tudatos építkezésnek, közösségformálásnak. A társulat vezetője, Németh Gyöngyi pedagógusként mintegy két évtizede foglalkozik színházzal, társulatszervezéssel: elsőként a Homo Ludens nevű – diákokat, fiatal felnőtteket mozgósító - amatőr csoporttal dolgozott, a zenés produkciókban lassanként átvette a főszerepet a mozgás, a tánc. Mindezen előzmények után szerzett a társulat vezetője drámapedagógusi végzettséget, érdeklődése az általános iskolás korosztály – és a tanteremszínházi, színházi nevelési előadások - felé fordult. Munkahelyén, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában hét éve színjátszó csoportot hozott létre, ebből a csoportból virágzott ki a Reményik Suliszínház, amelynek közösségformáló erejét jelzi, hogy a több színjátszó középiskolás, sőt egyetemi éveiben is a társulat tagja marad. Németh Gyöngyi készítette elő, szervezte meg az iskolában hat éve működő művészeti alapiskolát, amelynek szakmai vezetője. A kínálatban a zeneművészet, a tánc, a képző- és iparművészet mellett természetesen a színjáték is megtalálható (ez volt az alap, amelyre építkezni lehetett). A színház pedig az a terep, amelyen a zene, a képzőművészet és a tánc magától értetődő módon összekapcsolható.
A Reményik Suliszínház rendszeres résztvevője a Soltis Lajos Színház fesztiváljainak. A mellékelt fotó a Mi, szemüvegesek című színházi nevelési előadásból való (rendező: Németh Gyöngyi). Ez a bemutató nemcsak díjat nyert a Soltis-fesztiválon, hanem további meghívásokat is kapott – a Soltis Lajos Színház közreműködésével -, hogy minél több celli diák láthassa. A kapcsolat eleven, bővítéséhez minden feltétel megvan.

Ölbei Lívia, 2017. november 23.

2018. február 25.

A pályázat első műhelymunkájának a Vulkán Park impozáns épülete adott otthont. A célcsoport a pályázatban együttműködő partnereken kívül helyi és környékbeli szakemberek voltak, akik a közösségi művelődési, valamint a civil szféra területein tevékenykednek.

A műhelymunka első része két prezentációból állt. Makkos István, a pályázat írója ismertette a pályázat beadásának, felépítésének, valamint megvalósításának legfontosabb elemeit, ezt követően Komáromi Sándor, a pályázat szakmai segítője ismertette az első év felépítését, valamint a legfontosabb pályázati elemet, a két országban zajló kutatás legfontosabb paramétereit.

A résztvevők ezt követően kerekasztal beszélgetés, valamint projektek ötletelése formájában kis csoportos formában dolgoztak együtt.

Az egyik legfontosabb kérdés annak megvitatása volt, ami a kérdőívekben is megfogalmazott legfontosabb téma lett. Ennek kapcsán találtunk erős véleményeket a kulturális identitás áttételes hatásáról a társadalmi felzárkóztatás témakörében.

Komáromi Sándor megjegyzése arra mutatott rá, hogy amióta Magyarországon bevezették a „kulturális alapellátás” fogalmát, kiemelt problémakör lett a művészetek tanításának, taníthatóságának kérdésköre. A falvak és kisebb városok „elnéptelenedésének” veszélye onnan eredeztethető, hogy a 21. század divatos normáinak megfelelni vágyó fiatalság nem lát perspektívát a szűkebb közösségekben való létezésben, az azokért való munkálkodásban. Ez azt eredményezi, hogy a kisebb települések és térségek amolyan „trambulin-funkcióval” ruházódnak fel, vagyis elsődleges céljuk az lett, hogy a nagyobb miliő felé kiugrási lehetőséget biztosítson a lakosságnak. A tömeges külföldre vándorlás, illetve az ottani munkavállalás is megnehezíti ezeknek a kisebb közösségeknek a munkáját, sőt, bizonyos helyzetben létüket fenyegető tényezőkké válik.

Az erdélyi partnerek csoportja ezt egészítette ki azzal, hogy a kisebb közösségből (elsősorban a családból) való elindulás, illetve az ott kapott impulzusok a legmeghatározóbbak minden ember életében. Erős és biztonságos háttérrel erősebb és magabiztosabb, társadalmilag aktívabb egyén nevelődik. A kulturális lehetőségek ebben alapvető segítséget nyújthatnak. Rajner Ágota szerint minden közösség kulturális élete a szellemi és lelki táplálékot jelenti a közösség tagjainak. A közösségi művelődési formák erős önreflexiót tanítanak, és személyiségfejlesztő hatással bírnak. Éppen ezért szükséges volna a Budapestről nehezen átlátható vidéki csoportok hálózatának kiépítésére.

2018. február 25.

Cikk megjelenése: 2017. december 06.

Elkezdődött a Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület EFOP-5.2.2-17-2017-00056 azonosítójú, „A Soltis Színház vidéki\"sokszínű kultúra hálózat\" modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködések segítségével” elnevezésű projektjének megvalósítása. Az elnyert támogatás összege 45,86 Ft.

Az EFOP keretében támogatott projekthez kapcsolódóan 2019. szeptember végéig több tevékenység megvalósítására kerül sor.

A projekt célja egyrészt olyan komplex tematikájú közösségi alkalmak kitalálása, kigondolása, melyek több művészeti, kulturális és egyéb szervezet együttműködésével jönnek létre és tartalmas szórakozást nyújtanak, kreatív foglalkozásokat biztosítanak ismeretterjesztő célzattal is felnőtteknek, gyermekeknek, családoknak együttesen. Olyan nemzetközi hálózat kerül kialakítása, amely folyamatosan képviseli ezt a kulturális, szabadidő eltöltési, akár ünneplési sokszínűséget, és a projekt keretei között kidolgozott és folyamatosan frissítésre kerülő komplex tematikájú közösségi alkalmakat, mint programokat akár szolgáltatásként is kínálja a célterületen.

A projektbe 5 külföld együttműködő partner került bevonásra, akik a létrehozandó hálózat pillérét képezik, részt vesznek a projekttevékenységekben és a projekt befejezését követően is vállalják az együttműködést.

A projekttevékenységek között műhelymunkák, disszeminációk, tréningek és tanulmányutak szerepelnek. Fontos elem a 2 kérdőíves kutatás, melyek Magyarországon és Erdélyben kerülnek megvalósításra 100-100 fő részvételével. A projekt zárásaként módszertani és szakmai összegzés készül.

Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület
9500 Celldömölk, dr. Géfin Lajos tér 1.
Telefon: 06/20/9247102
e-mail: nagy,gabor.soltis@gmail.com


Cikk megjelenése: 2017. október 30.

Nemzetközi projekt megvalósítására nyert pályázaton a Soltis Lajos Színház!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

Célcsoportunk tehát az elsődlegesen a közösségi művelődésben, a felnőttoktatásban, a kulturális alapellátásban érintett szakemberek köre, illetve olyan szakemberek, akik a különböző kisebbségi csoportok közösségi életbe való bevonásával, illetve társadalmi és szociális integrálásával foglalkoznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható:

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására

Jegyfoglalás: 06-70/38-28-867
hétköznap 9-17 óráig
(csak celldömölki, saját szervezésű előadások esetén!)
A megadott elérhetőségen kívül igényelt jegyekért nem vállalunk felelősséget!

Legközelebbi előadásaink

Cinóber hadművelet
Kõszeg , 2019.08.01; 19:00
Almagránát
Zánka, 2019.08.13; 20:00
A mindentlátó királylány
Torony, 2019.08.18; 16:00
Almagránát
Zánka, 2019.08.20; 20:00
Almagránát
Zánka, 2019.08.27; 20:00
Cinóber hadművelet
Celldömölk, 2019.09.07; 19:00

Elérhetőségek

Soltis Lajos Színház
Celldömölk, Dr. Géfin tér 1.
Kamaraszínház:
Celldömölk, Koptik Odó u. 2.
Telefon: 06-20-335-17-65
E-mail: soltisszinhaz@cellkabel.hu