Soltis Lajos Színház  Facebook YouTube Instagram English
EFOP Transznacionális együttműködések

A pályázat azonosítója: EFOP-5.2.2-17


Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével

A Soltis Lajos Színház vállalta, hogy a tevékenysége során elért, a pályázat profiljához valamilyen módon kapcsolódó kulturális és civil szervezetekből kialakítja a Soltis Kulturális Értéktárat. Ennek a cikksorozatnak elsősorban az a célja, hogy bemutassa a pályázat megvalósítása során elért szervezeteket, és szakmai gyűjteményt készítsen azzal a céllal, hogy a kulturális alapellátást végző, fiatalok számára is becsatlakozási vagy segítő lehetőséget adó szervezetekből adatbázis készülhessen. A pályázat keretében segítő szakemberekkel végzünk felmérést arról, mi módon tudják segíteni ezek a kezdeményezések a társadalmi felzárkózást és integrációt. Az eredményekről összefoglaló készül, és mintaprogram kerül kidolgozásra.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Hírek

Drámapedagógia - Borsod

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretein belül idén nyáron, június 17. és 30. között Kelet-Magyarország területein, a Borsod megyei térségben dolgoztunk drámapedagógus kollégákkal többnyire hátrányos helyzetű gyerekekkel, általános iskolás csoportokban. A kétórás foglalkozások ideje alatt drámapedagógiai játékokon keresztül próbáltuk megismerni egymást, valamint a kollégákkal feltérképezni az adott csoportokat leginkább foglalkoztató társadalmi- illetve egyéni problémákat, azon céllal, hogy ezeket a hét vége felé haladva napról napra egyre szorosabban járhassuk körül, hol bújtatott, játékos-, hol -az aktuális csoport életkorától függően- nyíltszíni beszélgetések formájában.



Hírek

Vönöcki tábor

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretein belül idén nyáron, július 1. és 7. között került megrendezésre Vönöckön a Soltis Lajos Színház színjátszó tábora, a középiskolás korosztály számára. A gyerekek kéttő-kettő, különböző színház közeli szakmában dolgozó csoportvezetővel dolgoztak - drámapedagógusokkal, színészekkel, színházi rendezőkkel- kisebb csoportokban egy, a hét végén bemutatandó színházi produktumon, valamint minden nap, ezektől a csoportoktól függetlenül más-más oktatók vezetésével vehettek részt színházi tréningeken. A tábor célja a különböző régiókból érkező gyerekek megkínálása olyan színházi folyamatokkal, melyet a tábori oktatók szakmájuk során végeznek, mindezt a saját korosztályukat foglalkoztató kérdések köré szabva.



Soltis Kulturális Értéktár

Trainingspot Társulat - Budapest



"Egyszer volt, hol… hogy hol, hát Felvidéken. Egy tábor. Merthogy a színjátszónak az is jár. Nem mintha másnak nem járna. Szóval ott voltak sokan. Tanárok is, meg diákok is. Aztán a hazaút, merthogy egyszer csak haza kellett jönni. A kocsi meg lerobbant. Mit tesz az ember? Hát tölti az időt. Méghozzá jól. Mondjuk beszélget. Mondjuk arról, hogy jó volt ez. S hogy még jobb lenne, ha több lenne ebből. Hát legyen! S szóljunk, hogy akinek van kedve, az szintén legyen. Akkor ez már egy csapat. Igaz, csak úgy, tréning szinten. De ha màr tréning, akkor akàr előadás is. Igaz, csak úgy, performansz szinten. Szóval lett egy, ami tetszett. Nemcsak nekünk, màsoknak is. Hàt akkor legyen még egy! Meg még egy! Szaporodni kezdtek. És tetszettek nagyon. Nemcsak nekünk, másoknak is. (...)"

Azért érdemes idézni a Trainingspot saját "eredetmondáját", mert alátámasztja a hipotézist: kell a közös cél, a motiváció - kell egy hely -, és kellenek elhivatott emberek. A Trainingspot ma már meghatározó szereplője a független színházi szcénának - és a színházi nevelési formációk között sem lehet kihagyni a számításból. Előadásaival több korosztályt elér, megszólít. Legújabban például az óvodás korosztályhoz is elér a társulat a Kötmesével, amely nemcsak a bábhoz átvezető tárgyanimációval próbálkozik sikerrel (Bora Levente rendezésében), hanem témájában is tabut érint: az elmúlást.

A Trainingspot és a Soltis Lajos Színház kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza. A társulatokat áttekintve gyorsan kiderül, hogy úgy működik ez, mint valami (részben) láthatatlan háló, amely átszövi az országot (sőt a határon is átnyúlik), másrészt erősen megtart: nemcsak a játszókat, hanem a közönséget is.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Soltis Kulturális Értéktár

Savaria Irodalmi Műhely (SIM)
Szombathely




2015 tavaszán néhány irodalomkedvelő (elsősorban magyar szakos) szombathelyi egyetemistában fogalmazódott meg az ötlet: mi lenne, ha össze tudnák fogni egy kis közösségben a város írással, irodalommal foglalkozó fiataljait? "Az elhatározást tettek követték, megalakították a SEK Irodalmi Műhelyt, ahová várnak mindenkit: prózaírókat, verselőket, zenészeket és természetesen az egyszerű olvasókat is. A Műhely célja a folyamatos motiváció fenntartása, tartalmas viták és párbeszédek folytatása, és természetesen az elengedhetetlen szórakozás! Csatlakozz hozzájuk te is!" - olvasható a közösség Facebook-oldalán. 2017 őszétől Savaria Irodalmi Műhely (SIM) néven működik tovább a csapat, amelynek alapjait Lutor Katalin, Kocsis Marcell, Vincze Bence vetette meg. A SIM összejövetelein - nemegyszer egyetemi oktatóik figyelme mellett, szigorúan szeretetteljes kritikájukkal, tanácsaival - már-már meglepően nagy érdeklődés tapasztalható. A SIM léte is azt bizonyítja, hogy a fiataloknak rendkívül nagy szükségük van olyan helyre, fórumra, közösségre, ahol egyfelől biztonságban érezhetik magukat, másfelől megmutatkozhatnak. Ezeken az összejöveteleken az is rendre kiderül, hogy az irodalom sok fiatal számára (persze nem csak magyar szakosként) mindennapi kenyér: saját verseiket, prózáikat hozzák - és ajánlják föl megméretésre a közösség színe előtt.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Soltis Kulturális Értéktár

Rév Színház - Győr



"Társulatunk elsődleges célkitűzése, hogy olyan iskolákba, olyan diákoknak vigye el a színház semmivel nem összehasonlítható hangulatát – akár tantermi körülmények közé – akik alig, vagy egyáltalán nem találkoznak színházzal szociális vagy környezeti helyzetük miatt. A drámaórák, színházi – és színházi nevelési előadások azon túl, hogy az együttjátszás által közösségi élményt biztosítanak, lehetővé teszik, hogy közös gondolkodás, nézőpontváltás, megértés és gondolkodásbeli változás jöjjön létre a részvevőkben. Keressük a partnerkapcsolatokat, együttműködést az oktatási intézményekkel, illetve az ifjúsági korosztály számára akár intézménytől függetlenül is kínálunk színházi előadásokat.

Színész-drámatanáraink több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek mind a színházi, mind a drámás tevékenységet tekintve. Közösségteremtő munkájuk során évről évre több száz diákkal dolgoznak együtt, legyen szó színházi nevelésről, színjátszásról, vagy akár más szabadidős programról, táborokról", olvasható a győri Rév Színház honlapján (www.revszinhaz.hu). A társulat 2006 óta működik, előadásait majdnem húszezren látták.

A több korosztály színházi nevelésére alapozott társulati lét mostanában elmozdul a "hagyományos" színházi működés felé. Ennek a törekvésnek egyik bizonyítékát hozták el a 10. Soltis Lajos Országos Színházi Fesztiválra, Celldömölkre: a Pillangó című monodrámát, a társulatvezető Balla Richie előadásában. A folyamatosan együttműködésekben gondolkodó Soltis Lajos Színház a Rév Színházzal is szorosabbra fűzi kapcsolatát 2019 nyarán: a Kőszegi Várszínházban tartják a Cinóber hadművelet bemutatóját, Nagy Péter István rendezésében, a Soltis színház és a Rév Színház mellett a KB35 Inárcs közreműködésével.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Soltis Kulturális Értéktár

Nyolc Ág Művésztábor - Kám



A Nyolc Ág Művésztábor nyári megrendezése most már hagyománynak tekinthető: 2019-ben harmadik alkalommal jönnek össze fiatalok (főleg szombathelyi egyetemisták) néhány napra a festői vasi faluban, Kámban (amelynek határában Ambrózy-Migazzi István megvalósította álmát: azt a csodálatos botanikuskertet, ahol tavaszonta például a színpompás rododendronok csodájára jár a közönség).

A tábor: kivonulás. Kiszakadás a mindennapokból, közösségépítés, töltekezés, tanulás - nem mellékesen közel a természethez, benne a természetben. Nyolc Ág Művésztábor - a név egyfelől a hét szabad művészetre utal, a plusz egy: maga az alkotó. A szabad művész. (Hogy ki nevezhető művésznek, az most más kérdés.) "Persze az idei táborban még csak színház, zene, irodalom és képzőművészet van, de szeretnénk szépen lassan kibővíteni több napra, több művészeti ággal. Vasárnap az irodalmi napra látogattunk el, akkor a kortárs irodalom és a slam poetry megannyi kérdéskörét járta körbe a csapat dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Barták Balázs egyetemi docens, Sárközi Balázs tanár és Krausz Dávid slammer segítségével. A beszélgetést az egyik táborlakó, a szintén slamszövegeiről ismert Székely Zoárd moderálta. Persze a társaság nagy része azonnal bekapcsolódott, hiszen az örök kérdés folyton ott motoszkál: hol van a határ irodalom és slam poetry között? Egyáltalán: mi az az irodalom – és mi az a slam?" - mondta Vincze Bence a Vas Népe 2017-es tudósításában.

A következő év bizonyította, hogy a tábor - akár mint önálló szerveződés, évről évre változó összetételű tábori közösséggel - működőképes. A harmadik Nyolc Ág Tábor (2019 nyarán) védnöki tisztét Háy János író, költő - és Beck Zoltán, a 30Y frontembere vállalta.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Soltis Kulturális Értéktár

KB 35 - Inárcsi Színjátszó Közhasznú Egyesület



"Az egyesület az 1988-tól kezdődő inárcsi színjátszó hagyományok intézményesült folytatója. Mint ilyen, együtt működik a dabasi székhelyű Múzsák művészeti iskolával. Az inárcsi színjátszók a magyar amatőr színjátszás élvonalába tartoznak már évek óta minden korosztályban a 9-10 évesektől a felnőttekig" - mondja magáról a KB 35.

Példaértékű, ahogyan az inárcsi történet elkezdődött: "1988-ban egy Pest megyei kis faluban egy fiatal pedagógusházaspár úgy döntött, hogy megpróbálkozik a gyerekszínjátszással, a darabokat pedig együtt találták, találják ki, Kovácsné Lapu Mária lett a rendező-csoportvezető, Kovács Géza pedig a legfőbb segítő, és gyakran a kellékes szerepét vállalta magára. Ezzel kezdetét vette az inárcsi színjátszás mintegy húszéves története. Mindez természetesen nem előzmények nélküli döntés volt, hiszen már régóta foglalkoztak versmondással. Kovácsné Lapu Mária diákkorában maga is többször színpadra lépett. Mint a Szegedi Egyetemi Színpad tagja, a legendás hírű Petőfi napja című előadásban is részt vett, amivel eljutottak a wrocławi fesztiválra is" - írja Kovács Anna. Legyen szó tehát bármilyen kicsi településről, ha van egy (két) elhivatott személyiség, aki szívügyének tekinti a színjátszást, a közösségépítést, akkor minden terv megvalósítható. A KB 35 mai működésében modellértékűnek nevezhető az a tény is, hogy tevékenysége művészeti iskolához kapcsolható (Szivák-Tóth Viktor tanszakvezető a Múzsák iskolában), a társulatban pedig többeknek drámatanári végzettségük is van.

A KB 35 szintén több szálon kötődik a Soltis Lajos Színházhoz: az inárcsiak egyfelől a celli fesztiválok rendszeres résztvevői (és viszont), másfelől pedig Szivák-Tóth Viktor a celli Liliomfi-előadásban vendégszínészként lép színpadra. Harmadrészt a KB35 is részese annak a koprodukciónak, amely a Kőszegi Várszínház égisze alatt jön létre a 2019-es nyári szezonban: ez a Cinóber hadművelet. Színház, színházi nevelés, drámapedagógia - a kapcsolódások száma végtelen; a kapcsolódásnak pedig nincsenek határai.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Soltis Kulturális Értéktár

Karol Vojtyla Társulat - Budapest



A Karol Vojtyla Társulat a budapesti Szent II. János Pál Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban működik. A színjátszó kör építkezésére jellemző, hogy több előadás bemutatója után találtak nevet maguknak. (Karol Vojtyla nevét választani pedig nemcsak az oktatási központ szellemisége miatt volt kézenfekvő, hanem azért is, mert II. János Pál pápa életében fontos szerepet játszott a színház.) A társulat azonnal magasra tette a mércét, színre vitték például Gombrowicz Yvonne, burgungi hercegnő című drámáját. Az iskolai ünnepségek biztonságos terepéről most már fesztiválokra is kilépnek. A jubileumi celldömölki Soltis-találkozóra példál Szabó Borbála és Varró Dániel Líra és Epika című mesejátékát hozták el, az előadást 10 éven felülieknek ajánlják. Hogy a produkció működőképes, 150 celli kisiskolás kitartó figyelme bizonyítja. A Líra és Epika rendezője Halász Dániel és Tóth Artúr - ebben az esetben is generációk találkozásáról van szó. A celli színházzal fölvett kapcsolat jótékony hatással lehet az iskolai formációra: a nyitás együttműködéseket eredményezhet.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Egyéni színek

A Soltis Lajos Színház a Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretén belül megrendezésre került Kőrispataki alkotótábor, generációkon átívelő közös alkotásról tanított minden résztvevőt az augusztus 5-11-ig tartó időszakban. Kőrispatak, a tábornak otthont adó kis erdélyi falucska tökéletes helyszínnek bizonyult az alkotómunkára. A mindentől távoleső helyszín azért alkalmas színházi munkára, mert nincsenek olyan külső tényezők, amelyek elvonnák a figyelmet egymásról, a közös gondolkodástól. A kreativitás felszínre hozását és egy-egy témában való mélyítő gondolkodást megsegítette az, hogy a nap egészét együtt töltötték a csoportok. Csoportvezetőket, kísérő tanárokat és gyerekeket egyetlen nagy közösségé kovácsolva. Egy hét alatt ilyen alkotótáborban a gyerekek olyan tulajdonságai, képességei is megcsillanak, amelyekkel még ha eddig ismerték is egymást, még nem találkoztak a hétköznapokban. Hozzátartozik ehhez az a tény is, hogy a csoportok számára ismeretlen módszerekkel dolgozó csoportvezetők minden évben más és más egyéni színeket látnak meg a gyerekekben, így ők is megismerhetik saját maguk olyan oldalát, amelyet eddig még nem mutattak, esetleg nem is tudtak arról, hogy ilyen oldaluk is létezik.

Párbeszéd

A drámapedagógiában és gyerekek fejlesztésében megszerzett tapasztalataim során felmerült bennem az az erős igény, hogy színházi neveléssel, drámapedagógiával foglalkozó kollégáimmal folyamatokban gondolkodó párbeszéd alakulhasson ki annak érdekében, hogy egymás módszereiből, gondolataiból tanulhassunk, hogy az egymástól tanult eszközökkel színesíthessük a magunk eszköztárát. Ezeket a tapasztalatcseréket pedig a gyerekek hasznosíthassák a leginkább. A A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 –Transznacionális együttműködések pályázat az idei augusztus 5-11-ig tartó időszakban erre is lehetőséget biztosított. Az egy hetes alkotótáborban 2 kísérő pedagógussal vezethettem végig egy csoportot a megismerkedéstől a közös produktumig vezető alkotási folyamaton. Két kollégámmal minden nap lehetőségünk volt beszélgetni a közös munkafolyamatról, kérdéseket tettünk fel egymásnak a miértekről, a hogyanokról, tanultunk egymástól (a játékokon, gyakorlatokon kívül) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos nézőpontokat, módszereket. Ezek a párbeszédek is szerves részei lettek a gyerekek táborzáró előadásának. Ezek a beszélgetések teszik azt is lehetővé, hogy bár én útjára engedtem a csoportot és a csoporttal együtt az előadást is, biztos vagyok abban, hogy a közösen felépített világ alapján kísérik tovább a gyerekeket a folyamatban, maximális biztonságot nyújtva számukra.

Titokfüzet

Nagy feladat, amikor még ismeretlen gyerekekből álló csoport vezetését bízzák az emberre, hát még az mekkora kihívás, hogy 7 nap leforgása alatt közös alkotás is szülessen a csoporttal. A kihívást leginkább az jelenti számomra, hogy miként sikerül ilyen rövid időn belül feltérképezni a csoporttagok képességeit, feloldani az esetleg felmerülő félelmeiket és átfordítani azokat tanulássá, határátlépéssé. Tenni mindezt úgy, hogy a folyamat kezdetétől a végéig mindenki biztonságban érezze magát és a lehető legtöbb fejlődést biztosítsa az alkotás mindenki számára. A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 –Transznacionális együttműködések pályázat keretein belül megrendezett kőrispataki alkotótáborban ez volt a feladatom. Elsőként azt éreztem fontosnak, hogy megtaláljuk a közös témánkat. Ne az én kívülről hozott témámon dolgozzon a csoport, hanem olyat találjunk, ami mindenkit érdekel és mindenki szívesen mélyül el benne. Hamar, már szinte az első napon nem könnyebb témakör került elő a résztvevőktől, mind az örökbefogadás/örökbefogadottság kérdésköre. Megrendítő őszinteséget és nyitottságot tapasztaltam a gyerekektől, így kiemelten fontosnak éreztem, hogy az általuk behozott témát a megfelelő érzékenységgel és odafigyeléssel segítsem színpadra. Fontos volt, hogy a játszókat ne csak egy előadásra készítsem fel, hanem míg a produktumig eljutunk, lehetőséget és minél több alkalmat biztosítsak arra, hogy tanuljanak egymástól is érzelmekről, megoldásokról, szerezzenek minél több ismeretet önmagukról is. Ezeken túl pedig eszközöket kapjanak arra, hogy miként tudják kifejezni önmagukat és egymást egy közösen alakított színházi formanyelvben. Az előadás, mint a közös gondolkodásunk gyümölcse azt mutatja számomra, hogy egy színházi folyamat, melyben nemcsak magunkból magunk felé dolgozunk, hanem figyelmet és elfogadást tanulunk a társunk felé is, egy katartikus élményt nyújtó eszköz önismeretünk, önkifejezésünk és empátiánk fejlesztésére.

BEMUTATKOZIK AZ ERDÉLYI PARTNER 2.



Bolyongó Színházi Egyesület (Osonó Színházműhely, Sepsiszentgyörgy, Románia) A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely egy olyan független, alternatív színházi kezdeményezés, amely szellemi műhelyként teret ad a fiatal alkotók kortárs színházi kísérleteinek. A létrejövő előadásokon túl, társulatunk párbeszédre törekszik a közönséggel, annak érdekében, hogy inspirációt adjon, hogy felelős és kreatív emberként keressék meg helyüket a társadalomban. Az Osonó Színházműhelyben színházi előadásokat alkotunk, műhelyfoglalkozásokat és képzéseket szervezünk fiatalok és felnőttek számára. Oktatási és szociális projekteken keresztül intenzív élményt biztosítunk a résztvevők számára, hogy saját önismeretük és másokkal való kapcsolataik fejlesztését elősegítsük. Előadásainkat a világ nagyvárosaiban, Bangkoktól Hamburgig, mind Erdély számos településén bemutattuk már, különös tekintettel a szórványtelepülésekre. Társulatunk 30 hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak. 2016-ban az Osonó, az Európai Parlament étékelése által az Ifjúsági Nagy-Károly Díj Nemzeti győztese lett. A címet a 2015-ös tevékenységeink elismeréseként kaptuk, amelyek során az európai fiatalok közti párbeszédre és egyetértésre adtunk lehetőséget. 2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díját vehette át az Osonó, amelyet az elmúlt évek kimagasló kulturális tevékenységéért kapott meg. Fazekas Mihály egy disszemináció keretében dolgozott a társulat tagjaival és a szociális szféra dolgozóival.

Drámapedagógia coaching folyamatba integrálva II.

A felnőttképzésnek és szervezeti fejlesztő tevékenységeknek manapság igen gyakori formája, a különböző területekre specializálódott coaching folyamat. Két nagy típusa ezeknek a folyamatoknak a business coaching és a life coaching. Ezeken a nagy kategóriákon belül számtalan módszerrel alkalmazott fejlesztések zajlanak a Gestalt irányzattól kezdve, az NLP technikán keresztül, a legszínesebb egyéni specifikus irányzatokkal dolgozó metodikákig. Coach pályafutásomat drámapedagógiai módszerek coaching folyamatokba integrálásával igyekszem építeni. Meggyőződésem ugyanis, hogy nem csak felnőtteknek van szüksége életvezetési tanácsadásra, a hétköznapi életet hátráltató elakadások feloldására, (melyek fakadhatnak személyiségből adódó, vagy tanult viselkedési normákból származó elakadásokból) hanem fiatalkorúaknak és gyerekeknek is. Míg a felnőttekhez coaching módszerekkel lehet könnyebben utat találni, addig gyerekekhez a drámapedagógiával. Mindkét szakterületnek ugyanaz a célja. Az ember támogatása, erőforrásainak és készségeinek kiaknázása, erősségeinek megerősítése, segítségnyújtás a nehézségek leküzdésében. Azt gondolom, a két terület egyesítése csak előnyt jelent egy fejlesztési munka során, legyen szó akár felnőttel történő folyamatról vagy gyermeket támogató folyamatról. A A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 –Transznacionális együttműködések pályázat keretein belül megrendezésre került 22. Soltis Tábor Vönöckön elnevezésű tábor nagy hangsúlyt fektetett idén a kirekesztés és szegregáció témakörére. A július 1-7-ig tartó időszakban remek lehetőség nyílt arra, hogy a szegregáció témakörét több oldalról körül járva, coaching és drámás eszközökkel is támogatva feldolgozzák a tábor résztvevők, hogy aztán színházi formába öntve elmeséljék tapasztalataikat az érdeklődőknek.

Herczeg Diána

Drámapedagógia coaching folyamatba integrálva

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretein belül megrendezésre került 22. Soltis Tábor Vönöckön, július 1-7-ig tartó alkotóhetében lehetőség nyílt arra, hogy színházi alkotófolyamatokat különböző coaching technikákkal támogassunk meg. A gyerekek számára eddig ismeretlenebb coaching eszközök alkalmasnak bizonyultak a kirekesztés/szegregáció témakörének feldolgozásán kívül arra is, hogy a színpadi önkifejezés során fellépő gátlásokat, elakadásokat egy más szemszögből tudatosítsunk és a tudatosítás által azoknak feloldására törekedjünk. Céljában ugyanaz, hatásmechanizmusában mégis a drámás gyakorlatoktól némiképp eltérő coaching ülések/gyakorlatok segítették a résztvevőket a határátlépésben. Ez a komplex fejlesztési metodika, mely ötvözte magában a drámás és coaching eszközöket, segítette a fiatalokat tanulási zónájuk szélesítésében, komfortzónájukból való gördülékenyebb kimozdulásukban, az egymás felé fordulásukban, valamint abban, hogy izgalmas önismerethez kapcsolódó tapasztalatokat szerezzenek és így színházi formakeresésükben is magabiztosabbak legyenek.

Herczeg Diána

Gyermekszínház és műhelymunka az EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében
SZÍNHÁZ – DRÁMA - KÖZNEVELÉS


A Soltis Lajos Színház által szervezett gyermekszínjátszó találkozó adta a nyolcadik műhelymunka keretét és témáját egyaránt. A fesztiválra érkező felnőttekkel, valamint a városban megszólított szociális területeken dolgozókkal két témát érintett a műhelyalkalom.
Az egyik téma a szociális segítő munkában használható művészetterápiás és művészetpedagógiai módszerekről szólt, a másik pedig a gyermekszínjátszás, az iskolai dramatikus tevékenység fontosságára, lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A saját élményű foglalkozások sorát a fesztiválra meghívott gyermekelőadások megtekintése mellett egy munkacsoport nyitotta, amely csoport a dráma iskolai gyakorlatáról és módszertanáról fogalmazott meg egy hosszú anyagot, amelyet aztán Komáromi Sándor prezentációjában a résztvevő közönség meghallgathatott. A prezentáció anyagát későbbi tanulmányunkban változatlan formában közöljük. Íme a gondolatébresztő bevezetés:

„Soha egyetlen korban nem volt annyira fontos az oktatás és a gyermeknevelés stratégiáinak átgondolt újrafogalmazása, mint ma. Alig húsz év alatt gyökeresen változtak meg kommunikációs szokásaink, és a szinte korlátlan és szűrhetetlen információáramlás az okostelefonok világával egészen más körülményeket teremtett a világ megismeréséhez. A szocialista érában zárt rendszerként önmagát önmagából (vagyis saját határozott és megkövetelt elveiből) meghatározó mentalitást felváltotta a válogatatlan tartalmak és lehetőségek világa, és ez egyetlen csapásra új generáció létrejöttét is jelentette. A megosztó- és közösségi portáloknak köszönhetően egyrész megszaporodott az egyén saját történetét és kreativitását bemutató tartalmak világa, másrészt nagy befektetések nélkül is megismerhető lett a rajtunk kívül álló valóság. A valós találkozási pontok fontosságát kiaknázó virtuális találkozások lehetősége a személyes történetek és személyes vélemények korlátlan áramlása miatt hatalmas párbeszéddé változtatta virtuális valóságunkat. Sok folyamat ezek közül károsnak, természetellenesnek van ítélve (az Ofcom felmérése szerint több és/vagy hosszabb időt töltünk a telefonunkkal, mint alvással, illetve meg lehet említeni többek között a silány esztétikai tartalommal bíró videók több százmilliós nézettségét), és veszélyforrásként tekintünk rájuk (l. a szűretlen tartalmak romboló hatása a gyermek lelki-szellemi fejlődésére), azonban egy biztos, tudomásul kell vennünk, hogy a megváltozott eszköz- és ingerkörnyezet egyszerűen más embert hoz létre.”

A résztvevők ezt követően olyan gyermekszínjátszó csoportokat láthatott, melyek kiváló szakemberekkel dolgoznak együtt és gondolkodnak közösen az őket érintő legfontosabb társadalmi és szociális kérdésekről.



SZÍNHÁZI NEVELÉS PROGRAMMAL SZLOVÁKIÁBAN

A Soltis Lajos Színház színházi nevelés programja Szlovákiában járt a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében.



Együttműködő partnerünk az „És” Polgári Társulás (Őrsújfalu, Szlovákia)

Őrsújfalun az amatőr színjátszás komoly múlttal rendelkezik. Elbeszélésekből tudjuk, hogy a két világháború között is volt itt színjátszó csoport, ez a tendencia folytatódott a II. világháború után, az ötvenes évektől kezdődően. Volt olyan időszak, amikor négy csoport is működött a településen: a sportszervezet, az önkéntes tűzoltók, az ifjúsági szervezet és a Csemadok csoportja. A sportszervezetnél Oravecz Ferenc, a tűzoltóknál Filkó Vince, Bazsó István, az ifjúsági szervezetnél Maczkó Julianna, a Csemadoknál pedig Kosztolányi Gáspár és Veronika rendezték az előadásokat. A csoportok között átjárhatóság volt, de díszletet (szobabelső) közöset használtak, amit általában Oravecz Ferenc tervezett meg. A hetvenes évekre már csak a Csemadok és a kultúrház közös csoportja maradt meg a településen. A sportszervezet és a tűzoltók teljesen feladták ezt a fajta tevékenységet, az ifjúsági csoport pedig áttért az alkalmi ünnepi műsorok bemutatására. A rendezést a Kosztolányi házaspártól lassan átvette Gogola Frigyes. Minden évben bemutattak egy darabot, amellyel aztán bejárták a környező falvakat. A kiutazásokhoz mindig nagy segítséget kaptak az őrsújfalui Állami Birtoktól és a Komáromi Hajógyártól.

A nyolcvanas évek vége felé csöppent bele ebbe a színjátszó csapatba a mai ÉS?! két tagja Várady Kornélia és Panyi Zoltán. Több hozzájuk hasonló színházat, együtt játszást kedvelő fiatallal vették át a stafétabotot a Csemadok és a kultúrház közös színjátszó csoportjában.

A kultúrházba, amely akkor már a Komáromi Városi Művelődési Központ alá tartozott, részmunkaidőbe Fehér (Gál) Emese került, aki a színjátszó csoport tagja volt. Az általa benyújtott első negyedéves beszámolóból derült ki a művelődési ház vezetőjének, hogy Őrsújfalun működik egy színjátszó csoport és ezt támogatni kell. A munka folytatódott is. Klimits Lajos: Névtelen levél című darabjával a csapat fennállása alatt először eljutott a Jókai Napokra. Akkor még ezen a hosszú néven szerepeltünk: a Csemadok őrsújfalui alapszervezete és a Komáromi Városi Művelődési Központ színjátszó együttese. Ezt a nevet három éven át viselte a csapat. Akkor azonban már kezdték a társaságot hívni egyre gyakrabban Magyarországra és más fesztiválokra is fellépni, eljött tehát az ideje a névválasztásnak.

Egy szép este összeült a csapat, hogy nevet válasszon. Röpködtek a levegőben a viccesebbnél viccesebb szavak, amelyek persze feltétlenül idegen szavak, de ha lehet görög szavak voltak (egy lexikon segítségével). Persze, ahogy ez ilyenkor szokás, a társaság nem tudott dűlőre jutni. Már elég későre járt, mikor az egyik tag azt javasolta: ma július 5-e van Cirill és Metód napja, legyünk Cirill és Metód színház. Erre Panyi Zoltán így válaszolt: Hát én ebbe csak akkor egyezek bele, ha ebből a névből az ÉS marad meg. Szabó Csilla mondta, hogy ez jó név, de tegyünk utána egy kérdőjelet és egy felkiáltójelet, mert így majd mindenki gondolkodni fog, hogy vajon mit jelenthet ez. Hát így lettünk ÉS?! Színház. Ekkor döntöttük el, hogy fennállásunkat pedig attól az évtől fogjuk számítani, amikor először léptünk ki a szélesebb nyilvánosság elé a 40. Jókai Napokon, tehát 1993-tól.

Utak, díjak, fesztiválok

Kiss Péntek József vezetésével az ÉS?! Színház 5 előadást vitt színre, amiből az Iphigénia Auliszban című elnyerte a 34. Jókai Napok nívódíját. Jóskának 1998–ban teljesült egy régen dédelgetett álma. Kipróbálhatta magát a profik világában, elnyerte a Komáromi Jókai Színház igazgatói posztját. Ekkor fájó szívvel búcsút mondott az ÉS?! Színháznak, de a barátság nem szakadt meg, azóta is rendszeresen megnézi az előadásainkat, szurkol nekünk.
Kiss Péntek Jóska helyét az ÉS?! Színházban Szabó Csilla vette át. Már 1998-ban megrendezte az első előadást: Coenaue-től a Stílusgyakorlatokat. Majd ezt a mai napig még 8 előadás követte, amelyből kettő (Szép Ernő: Vőlegény, Hétköznapi komédiák) nívódíjas lett a Jókai Napokon, négy előadás pedig (Hamar egy asszony, A helység kalapácsa, A bajusz, Elvira) pedig elnyerte a Jókai Napok fődíját.

Lassan a gyermekeink is bekéredzkedtek a csapatba, így most megint több generáció játszik együtt.
Az ÉS?! Színház mára nem csak egy „amatőr csoport”. Tagjainak nagy része drámapedagógia alapképzésben is részesült, míg Szabó Csilla és Várady Kornélia diplomás drámapedagógusok lettek. Gyakran hívnak bennünket kezdő csoportok, hogy szakmai segítséget nyújtsunk nekik. Tagjai vagyunk a Magyar Szín–Játékos Szövetségnek, amelynek keretén belül több nemzetközi szimpóziumon vettünk részt. Improvizációs fesztiválokra járunk, sőt magunk is szervezünk ilyen fesztivált.
Az ÉS?! Színház és ez által Őrsújfalu híre messzire jutott. Felléptünk olyan nagyvárosokban, mint Prága, Bécs, Budapest, Pozsony. Erdélyben Rugónfalván, Csehországban Sobotkán, Magyarországon Celldömölkön, Oroszlányban, Móron, Neszmélyen, Várgesztesen, Zsámbékon, Százhalombattán, Balatonfüreden, Sitkén. Két alkalommal csapatunkat jelölték a legrangosabb szlovákiai színjátszó fesztiválra, a „Scénická žatvára“, Túrócszentmártonba.

A tavalyi évben pedig olyan megtiszteltetés ért bennünket, hogy Fazekas István, magyarországi költő, író, az ÉS?! Színházat kérte fel első drámájának, az Elvirának színre vitelére.

Megtanultunk pályázni is. Ennek köszönhetően rendezhettük első saját fesztiválunkat, az Ekhósszekér Fesztivált 2012. július 5. és 8. között. Ezen a fesztiválon nincs díj, nincs zsűri, csupán egymás örömére játszanak a csapatok.
Az 1993–as csapatból öten vagyunk a mai ÉS?! Színház társulatában. Szabó Csilla, Panyi Zoltán, Panyi Béla, Panyi (Bahorec) Ágota, Várady Kornélia. Hozzánk csatlakozott 2003-ban Mészáros György. Így hatan alkotjuk az ÉS?! Színház gerincét. Lehet hozzánk csatlakozni! Szívesen látunk mindenkit, aki magáévá teszi hitvallásunkat. Együtt, egymás örömére játszani!

SZÍNHÁZI NEVELÉS MUNKACSOPORT ALAKULT



A Soltis Lajos Színház a "A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében vett részt a Magyar Teátrumi Társaság munkacsoportjának találkozóin, mely találkozók során konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg a színházi és színházra nevelés témájában, kulturális alapellátás és köznevelés együttműködése kapcsán.
A Táncpedagógusok Országos Szövetsége, a Soltis Lajos Színház, az Új Színházért Alapítvány, a VIMKA, a Pannon Egyetem, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Soproni Petőfi Színház, a Gózon Gyula Kamaraszínház, a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Színház, a Szegedi Pinceszínház és a Magyar Teátrumi Társaság képviselői korábban javaslatokkal és háttéranyagokkal látták el a munkacsoportot, saját szakterületüket, valamint speciális területeket (pl. az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai) is érintő kérdéseket fogalmaztak meg.
Ezek sokrétűségük ellenére is olyan komplex programmá látszanak szerveződni, mely a köznevelés résztvevőit, a felsőoktatás szereplőit, valamint a színházi szakembereket közös elvek és érdekek mentén késztetik egy nagyszabású alapkoncepció kidolgozására.
Ez alapján az alábbi területeken való közös gondolkodásra kérjük a Nemzeti Alaptanterv tervezetével foglalkozó szakembereket:

  • - Iskolán belüli infrastruktúra biztosítása Élményvezető Terek létrehozásához
  • - Iskola a színházban
  • - Színház az iskolában
  • - Dráma- és táncpedagógia a színházban
  • - Dráma- és táncpedagógia az iskolában
  • - Alkalmazott színház és dráma az általános pedagógusképzésben és a felsőoktatásban
  • - Alkalmazott színház és dráma a pedagógus továbbképzésben

Iskolai infrastruktúra biztosítása Élményvezető Terek létrehozásához

Az ország mentálhigiénés állapota sokat romlott az elmúlt évtizedben, ami a világban zajló folyamatoknak (megváltozott kommunikációs szokások, szűrő nélküli információözön, fogyasztói szemlélet az élet minden területén, egocentrikus világkép térnyerése, stb.) köszönhetően részint már végbement globális tendencia, részint viszont olyan, hazánkban sajátosan „éppen most kibontakozó” folyamatként tetten érhető tényezőknek köszönhető, mint a családi életre, az öngondoskodásra, a pozitív társadalmi szerepvállalásra való nevelés eszközeinek visszaszorulása az egyéni törekvések függvényében.

A minőségi együtt töltött idő lerövidült, az élményfeldolgozásra szánt inter- és intraperszonális kommunikációs stratégiák szinte teljesen ismeretlenek, és az idegrendszer fejlődését jelentősen befolyásoló mozgásszegény életmód és hiperaktív ingerkörnyezet mellé a szülői, tanári és tanulói határtartási problémák telepszenek.

Az iskolába érkező gyermek éppen ezért ma jelentősen különbözik a 20-50 évvel ezelőtti gyermektől, szükségszerűen megváltoznak tehát az iskolára és a pedagógus társadalomra rótt feladatok.

Meg kell fontolni egy minden iskolára kiterjedő nagyszabású program létrehozását, a szükséges forrásteremtés lehetőségeinek felkutatását, valamint a minőségkontroll biztosításának érdekében szakemberi hálózat felállítását és működtetését.
A program keretében minden iskola segítséget kapna ahhoz, hogy kialakíthasson egy minimum osztályteremnyi, de inkább két egybenyitott teremnyi saját teret olyan foglalkozások létrehozásához, melyek lehetővé teszik

  • • drámaórák
  • • színjátékos és mozgásfejlesztő tevékenységek
  • • pszichológiai és mentálhigiénés célú foglalkozások
  • • élményfeldolgozó órák
  • • életvezetés foglalkozások
  • • prevenciós alkalmak
  • • integrációt segítő csoportmunkák
  • • szellemi és lelki regenerálódást segítő tevékenységek
  • • tantestületet építő csapattréningek
  • • tehetséggondozó és személyiségfejlesztő foglalkozások megtartását.

Soltis Kulturális Értéktár

Herényi Kulturális és Sportegyesület - Szombathely



"A Herényi Kulturális és Sportegyesület megalakulása és léte jól példázza a civil tenni akarást és a hagyományokon alapuló összefogást. Herényben, a társadalmi egyesületeknek nagy múltja volt a II. világháború előtt. (11 egyesület és kör működött a községben.) A rendszerváltáskor a helyi értékek továbbvitelére kész, a régi hagyományokat jól ismerő Szekér Tamás az utolsó herényi bíró unokája és a hozzá csatlakozó id. Böröcz Albin az egykori község enyészetnek induló és a privatizációtól fenyegetett Kultúrházának megmentésére egyesület létrehozásán kezdtek munkálkodni. A maguk mellé állított régi és új herényi polgárok támogatásával igyekezetüket siker koronázta. 1994. május 30-án megalakult a Herényi Kulturális és Sportegyesület" - olvasható az egyesületi honlapon. Vagyis a szervezet most ünnepli 25. születésnapját.

Herény egyfelől Szombathely városrésze - amelyben hagyományosan virágzik a kertészet, tavaszi fesztivál-vásár is épül erre a jellegzetességre -, másfelől bizonyos tekintetben máig őrzi hajdani települési önállóságát. A kapcsolódás és az önállóság nyilvánul meg a sikeres egyesületi működésben is. Van itt, a közösségi életre alkalmas Herényiek Házában (az egyesület központjában) galéria (a herényi művészek is tartják "herényiségüket"), vannak programok, beszélgető-sorozatok, virágzik a kerékpáros kultúra. A sikeres és sokszínű egyesületi élet tükre és párja - például a Soltis Lajos Színházat működtető, sitkei eredetű egyesület működésének.

Ölbei Lívia szakmai vezető

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

ÁPRILIS 29-ÉN a humán szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek és szakemberek számára kínálunk lehetőséget a SEGÍTŐ SZAKEMBER SAJÁT ERŐFORRÁSAINAK feltérképezéséhez, meseterápiás módszerekkel.

Alkotó-fejlesztő meseterápiás műhely segítőknek

Hogyan segíthet a mese a segítőn? Az alkotó-fejlesztő meseterápiás műhelyen megtapasztalhatjuk az élőszavas mesemondás élményét, a mesei úton haladva ránézhetünk segítői utunkra, sajátélményen keresztül érezhetjük meg, hogyan tudjuk megtalálni saját belső erőforrásainkat.
A műhelyen egy kevéssé ismert japán mesével fogunk dolgozni, miközben megtapasztalhatjuk azt is, hogy a mese biztonságos keretei között mozogva könnyebb megfogalmazni az érzéseinket, gondolatainkat.

PROGRAMTERV:
13.45-14.00ig: Megérkezés, regisztráció
14.00-16.00ig: Saját élményű műhelymunka
Meghívott szakmai segítők: Mesekút Műhely Budapest (Meseterápiás szakemberek)
HELYSZÍN: CELLDÖMÖLK, Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár

PÁRHUZAMOS PROGRAM
9.00-17.00 Mese és drámapedagógia a gyermekekkel való munkában (fesztivál)
HELYSZÍN: Soltis Lajos Színház

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető
Komáromi Sándor szakmai koordinátor

Celldömölk, 2019-03-30.

A SZÍNHÁZAK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA

A műhelymunkának ezúttal a Soproni Petőfi Színház adott otthont. Nem kisebb feladatra vállalkoztunk, mint hogy az eddigi tapasztalatainkat ötvözve, a színházi nevelést, a zenei fejlesztést, valamint a komplex művészeti nevelés alulról szerveződő közösségi lehetőségeit számba véve, értéktárunkra alapozva elkészítsük mintaprojektjeink vázlatait, melyek a későbbiek során kidolgozásra kerülhetnek színházi régiónkban.
A találkozót Kónyai Flórián előadása nyitotta, aki tavalyi tanulmányi utunk egyikén már bemutatta a Doborjáni EGYMI működését és mindennapos gondjait. Most azonban nem ezekről, hanem művészeti munkájáról mesélt. A bécsi Zeneakadémia elvégzése után nem sokkal úgy döntött, hogy itthon folytatja munkáját a roma integráció lehetőségeivel, így szociálpedagógiát kezdett tanulni. A doborjáni gyermekotthonban azonban nem csak a bentlakókkal kapcsolatos általános feladatokat végzi, hanem zenei és színházi programokat szervez, és művészeti nevelés foglalkozásokkal is segíti a neveltek mindennapjait.

„Művészet és élet a mi (roma) kultúránkban nem választható el élesen. A művészetek tanulását (zene és tánc) sokszor az önfejlesztés szintjén valósítja meg mindenki, a túlélést pedig számtalanszor segíti az a vitalitás, ami a zenénkből, közös énekléseinkből árad. Persze a neveltjeink ettől még család nélkül nőnek fel, és ez jelenti a legnagyobb problémát. Mégis, azt tapasztaljuk, hogy az őket befogadó művészeti programok/projektek során olyan pozitív közösségi elfogadást tapasztalnak, ami mint visszajelzés hosszú távon hat, és segíti a valahová és valakikhez való tartozni vágyás kialakulását. Enélkül a közösségi empátia nélkül csak mi maradnánk nekik, nevelők, akik felé egyébként is nehezebb a visszacsatolási viszony kialakítása, hiszen mi vagyunk nekik a szabály, a törvény, egyfajta szigorbeli evidencia.”

Molnár Anikó a színház képviselőjeként három olyan vállalkozását mutatta be a színháznak, melynek során igyekeznek a legtöbb hátrányos helyzetű gyermeket elérni. Az egyik azok a színházi nevelés programok, amelyek a Kozmutza iskolába és a Doborjáni iskolába havi rendszerességgel, ingyen járnak, és tapasztalt színészek, valamint a színház drámás végzettségű szakemberei segítik az előadások utáni feldolgozó foglalkozások menetét.
Ezek a foglalkozások mindig azzal a céllal születnek, hogy a gyerekek saját életéhez kapcsolódva fogalmaztassanak meg problémákat, és segítsék ezek feldolgozását, szorgalmazzák a megoldáskeresést, és segítsék a problémakörökben rejlő szociális és társadalmi vetületek differenciálását. A másik program egy komplex vállalás, melynek során a színház művészei minden versmondó versenyre, színházi versenyre, valamint bármilyen előadóművészeti megmérettetésre segítik a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését. A színház művészei a nehéz helyzetű tanulókkal foglalkozó intézményekben sokszor vállalják a zsűri szerepkörét is, ahol pedig az nagyon fontos, hogy egy szigorúbb értékítéletet feltételező rendszerben fogalmaznak meg a tanulók tehetségével és szerepvállalásával kapcsolatos építő jellegű, „melegszívű” gondolatokat, soha nem kritikai éllel, hanem azzal a céllal, hogy inspirálják a tanulókat a további munkák felé. Azt gondolnánk, ez sem egy „nehéz” vállalás, de a színház szigorú felkészítést tart a zsűrivé váló művészeinek is – ehhez a Gordon-féle módszert, illetve a Rogers-féle elfogadásorientált szemléletet veszik alapul, legtöbbször drámatanár és/vagy pszichológus segítségével.

A harmadik pillére az átfogó segítésnek az, hogy a tavalyi évben megnyílt Népmesepont programjaiba, illetve a színházi feladatok sorába egyaránt hívnak be ilyen körökből érkező gyermekeket.

A programok pedagógiai és pszichológiai alapjainak tisztázása után a résztvevők kiscsoportos munkaformában dolgoztak tovább, és készítették el a tervezett projektek vázlatát. Ezek közül kiemelkedő, folytatásra és tovább tervezésre javasolt anyag lett az „ÉLETTANODA” nevű projekt, mely színházi és drámás eszközökkel, nehéz helyzetek imitálásával (eljátszásával) tanítana meg mindent, ami a gyereknevelésben hosszú távú segítséget ad azoknak, akik családi helyzetükből fakadóan máshonnan nem számíthatnak ilyen típusú tudás megszerzésére.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

KASTÉLYSZÍNHÁZ TÁRSULAT, KÖRMEND

A körmendi társulat is azzal kezdi a bemutatkozást, hogy „már a múlt századfordulón” komoly amatőrszínházi élet zajlott a városban, úgyhogy a 90-es évek közepén erre a hagyományra alapozva töltötték újra a hagyományt. Közben a csapat több névváltáson átesett, ahogy személyi változások (ezzel összefüggésben virágzó korszakok és visszaesések) is kísérik az utóbbi néhány évben ismét felszálló ágba került csoport történetét. Ami nem változott: a kezdeményezést (az időközben szintén szervezeti változásokon átment) művelődési központ karolta fel. A társulat máig itt van otthon, nemrégiben a Batthyány-kastély színháztermét-színpadát is alaposan fölújították.

A társulat megszületésénél ott bábáskodott Gergye Rezső (Vasvár), aztán Merő Béla (akkor a zalaegerszegi színház kötelékében), akitől sosem volt idegen az amatőr-alternatív színházi működés. Merő Béla jegyzi az első megvalósult előadást (Moliére: Gömböc úr). Azóta sok emlékezetes produkció született, a Szegezdi Róbert színművész által a 201/11-es évadban megrendezett Yasmina Reza-előadásért (Művészet) a Paál István-diplomát is megkapta a körmendi társulat. Érdekes módon legújabban ugyancsak Yasmina Rezával arat szakmai sikert a KASZT: Az öldöklés istene 2017-ben Komlón (kis zavart okozhat, hogy a fesztivál szintén a KASZT nevet viseli) országos arany minősítést kapott. (A folytonosságot jelzi, hogy Vörös Attila – a KASZT elnöke – mindkét Yasmina Reza-előadásban játszott-játszik. A mellékelt felvételen egy pillanat Az öldöklés istene-előadásból.)

A körmendi repertoár színes és nívós – a kisvárosi műhelymunka nemcsak közösséget épít, hanem identitást is erősít.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, SZERGÉNY

A szergényi tanítónő, Buzás Etelka arra tette föl az életét, hogy berendezze, gondozza – és minél többeknek megmutassa – a szergényi helytörténeti gyűjteményt. És bár a szergényi önkormányzat mindenben támogatja az elképzeléseit, az ő lelkes elhivatottsága nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre az egykori szergényi tanítólakásban. A gyűjtemény darabjait Buzás Etelka házról házra járva szedte össze: sikerült meggyőznie a falubelieket, hogy a számukra fölösleges, viszont a település gazdag – polgárosult paraszti – múltját bemutató tárgyaikat ajánlják föl a közösségnek. Etelka az összegyűlt rengeteg tárgy – bútor, használati eszköz, dísztárgy – felhasználásával tematikus szobákat rendezett be: van osztályteremsarok, van konyha, van szobabelső is. A Szombathelyen működő Vasi Múzeumbarát Egylet szakemberei és önkéntesei pedig megkezdték a gyűjtemény katalogizálását: 2018-ban harmadszor tértek vissza Szergénybe, hogy munkával – és persze aktív pihenéssel – töltsenek el itt egy szép nyári hetet. A helytörténeti gyűjteménynek nincs állandó nyitvatartási rendje, de Buzás Etelka bárkinek szívesen megmutatja a kiállítást: minden darabját úgy ismeri, mint a tenyerét. A falunapon azonban mindig tárt ajtókkal várja a közönséget a régi tanítólakás. Különösen a Szergényből elszármazott látogatóknak jelent sokat szembesülni a saját múltjukkal, a családjuk múltjával. A szergényi helytörténeti gyűjtemény udvara közösségi események megrendezésére is alkalmas: jó volna élni a lehetőséggel.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

KEMENESMAGASI CITERAZENEKAR ÉS NÉPDALKÖR

Negyven éve jött létre, azóta működik folyamatosan a Kemenesmagasi Citerazenekar és Népdalkör, amelyet – a helybeli legendárium szerint – az osffyasszonyfai citerások inspiráltak. Az történt, hogy 1978-ba a kemenesmagasi termelőszövetkezet zárszámadására meghívást kapott az ostffyasszonyfai együttes, amelynek hallatán Kiss Gyula megjegyzte: „Illent mi is tudnánk.” (Az „illen” a jellegzetes vasi tájszólás megnyilvánulása.) Gyorsan be is bizonyították, hogy tényleg tudnak. Kiss Gyulát az alapító tagok között tarthatjuk számon. Ő kérte fel az együttes vezetésére Sebestyén Zoltánt (a kemenesmagasi általános iskola jelenlegi igazgatója) a citerások vezetésére. Sebestyén Zoltán elvállalta a megtisztelő feladatot, és azonnal tanulni kezdett, elvégezte az akkori Országos Népművelési Intézet tanfolyamát is. A siker azóta is töretlen: a kemenesmagasi citerások rangos versenyeken érnek el kimagasló eredményeket. (Sebestyén Zoltán csellóművész fia is itt szerezte legelső zenei tapasztalatait – eleinte az asztalt is nehezen érte föl -; ha Írországból hazajön, máig szívesen kezébe veszi a citerát.) Az együttes rendszeresen fellép itthon és külföldön, műsorával rendszerint színültig megtölti a kemenesmagasi kultúrház színháztermét is.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

RÁBAGYARMATI SZÍNJÁTSZÓK

„A kultúrotthon bejáratánál alkalmi pénztár, ott szólítjuk meg Ács Miklóst, aki egyelőre civilben tartja rajta a szemét az eseményeken. ’Ott a főnököm’, mutatja nevetve, amikor valamelyik ajtó mögül föltűnik az édesapja, a messze földön híres színkör legendás alapítója, Ács László, aki nyolc éve adta át a stafétabotot (amely azért a családban maradt); de természetesen továbbra is részese a társulat életének. Ács Miklós azt mondja, régebben még ennél is többen gyűltek össze egy-egy előadásra (bár néhány szék híján teljes a telt ház), de hát időközben például csökkent a falu lélekszáma. A családiasság különben is jellemző a Rábagyarmati Színjátszókra: a játszók között van férj és feleség. Részletes színlap viszont nincs: minek, itt mindenki ismeri a másikat; az előadásnak pluszfényt (pluszotthonosságot) ad ez az ismerősség. (…) A szünetben az egyik főszereplő szolgálatkész büféssé változik, többen a folyosó falán sorakozó, fekete-fehér fotókból szerkesztett régi tablókat, kézzel írt plakátokat böngészik. ’Ötvenhat év alatt a színpad semmit nem változott’, kiált föl valaki. Hangjában ráismerés van, öröm és otthonosság”, jelent meg a Vas Népe napilapban 2018 kora tavaszán. A rábagyarmati színjátszás fogalom – nemcsak Vas megyében, hanem az országban, sőt a határokon kívül is. A kulcsfigura Ács László, aki annak idején igazi falusi értelmiségiként vette kézbe a település kulturális életét. Legújabban jóízű Rejtő-komédiákkal készült a társulat. A bemutatón izgalmas volt látni, hogy a kultúrotthonba (az épület homlokzatán ez a felirat!) igyekvő közönség láthatóan ünneplőbe öltöztette egész valóját: szívét és lelkét is. Ott alapvetően máig ez „a színház”.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

SOK-SZÍN-PAD TÁRSULAT, BÜK

Bükön 2007-ben kifejezetten azért jött létre a társulat – rendezője Major Ágota -, hogy újra felelevenítse a 90-es évek elején megszakadt régi hagyományt. 2008-ban a gyerekcsoport is megszületett, a büki színjátszók közhasznú egyesületi formában működnek, szívesen fogadnak meghívásokat. Alapvetően a vidámság (vásári komédiák, vígjátékok) jellemzi a repertoárt, de készült karácsonyi előadás is az elmúlt évtizedben. Sőt: a Sok-Szín-Pad Társulat nemcsak fesztiválokra jár (bár Büknek városi rangja van, a társulat a falusi színjátszók országos fesztiválján is bemutatkozott már), hanem maga is szervez fesztivált. A kulcsszó természetesen itt is a közösségépítés, de a szakmaiság fejlesztésében nagy szerepe lehet – a fesztiválokon való bemutatkozáson, versenybe szálláson, minősítésen túl – a kapcsolatépítésnek, a képzésnek.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

VASVÁRI SZÍNI EGYLET

A vasvári művelődési ház – ma Nagy Gáspár Kulturális Központ – évtizedek óta a város és a környék közösségszervezésének motorja, civil művészeti kezdeményezések támogatója. A Vas megyei amatőr színjátszásnak meghatározó műhelyei köthetők a kisvároshoz. Ma is működik a Vasvári Színi Egylet, amelynek kezdetei a 80-as évek végén keresendők. A rendszerváltás után – a trendnek megfelelően – ez a formáció is egyesületté alakult, így működik tovább. De hívják bárhogyan a Vasváron szerveződő – hangsúlyosan nem kizárólag vasváriakra számító – társulatokat, a kulcsszó a kulturális értékteremtésen, értékfelmutatáson túl mindig a közösségépítés. Ebben hisz, ennek jegyében dolgozik – a klasszikus népművelői ethoszra támaszkodva - Gergye Rezső, az NGKK igazgatója, a vasvári és vasi amatőr színjátszás meghatározó figurája. Szerveződjön versmondó verseny, színjátszó fesztivál vagy éppen rétesfesztivál – mindig a közösség, a közösségi élmény az első szempont. A celldömölki Soltis Lajos Színház elődje, a Sitkei Színkör – amelynek alapítója Nagy Gábor, a Soltis Lajos Színháznak is máig vezetője – ugyancsak kezdettől szerves és szerteágazó kapcsolatokat tartott fönn a vasvári kezdeményezésekkel. Gergye Rezső és Nagy Gábor – a vasi színjátszás tapasztalt doyenjei, akiknek véleményére lehet és kell is számítani. És ezzel eljutottunk ahhoz az alapvetéshez, amitől soha nem tekinthetünk el, ha civil kulturális-művészeti (vagy bármilyen más) szerveződéseket veszünk szemügyre: ez pedig az emberi tényező, a személyiség ereje, a felkészültség és elhivatottság.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

KASZÁS ATTILA PAJTASZÍNHÁZ, VISZÁK

Szarvas József színművész a közösségépítés vágyával és vehemenciájával, nem mellesleg a saját gyerekkorához fűződő nosztalgiákkal vágott bele tíz éve a „Viszák-projektbe”, amelynek hátterét, alapját – szó szerinti termékeny talaját – a gyönyörű őrségi táj és az itt honos ezerféle hagyomány adja. Szociológiailag-emberileg-művészileg is izgalmas, hogy a Viszákon házat vásárló betelepülő „idegenből” hogyan vált a közösség lelke-mozgatója. Szarvas József kezdettől ügyelt arra – ez máig a hitvallása -, hogy nem „idehozni” kell a kultúrát, hanem fölmutatni és gazdagítani a helyi értékeket. Például az építésznek készülő egyetemisták nyári táboraival (mindig készül itt valami, ami aztán a helyi közösség hasznára válik: a hídtól a kemencéig), a Szarvas-portán működő galériával (ahol helyi és távolabbról érkező alkotók munkái egyaránt láthatók) és a pajtaszínházzal, amely ma már a tragikusan fiatalon elhunyt színészkolléga, Kaszás Attila nevét viseli. A meghívott előadásokon túl – szintén a közösségépítés jegyében – társulatok, csapatok is meghívást kapnak ide, hogy az utánozhatatlan Szarvas-féle lecsó illatától kísérve a táj ihletésében hozzanak létre produkciót. Részben Viszákon született meg 2018 nyarán Sztalker Csoport első önálló bemutatója, a Faulkner-regény nyomán színre vitt Míg fekszem kiterítve-előadás is, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A mellékelt felvétel a viszáki előadáson készült: szó szerinti és metaforikus értelemben egyaránt – épül a ház.

Ölbei Lívia

Külföldi disszemináció

Brainstorming - jó példák külföldről színházi működésre - drámaoktatás, színházi élmény miért fontos már egész kicsi kortól kezdve (Joe Hancock útibeszámolójából)

Young People Theatre
Canada, Toronto

Példa arra, hogyan lehet színjátszást, drámát “központosítani” egy színházban, ahol komoly színházi élet zajlik - rengeteg alkotás egy helyen, minden korosztály számára


“Only the best is good enough for children” “Csak a legjobb lehet megfelelő a gyermekeknek” - mondta Susan Rubes, a Young People Theatre alapítója. A színház létrehozásával az volt a fő célja, hogy minőségi színházat, színházi élményt hozzon létre, alkosson - klasszikus és kortárs darabokkal - a hatvanas évek Kanadájában.
Nyitott szellemiségű műhelyt hozott létre, profi felnőtt színészekkel, akik egy-egy előadás erejéig vesznek részt a színház életében, és mindeközben profi oktatók együttműködését keresik. A hetvenes évek közepétől már kanadai iskolákban is játszottak tantermi színházi előadásokat, emellett Angliába és Franciaországba is több iskolába utaztatták munkáikat.
Kanada-szerte kapcsolatban állnak színházakkal, alkotókkal, és világszerte is több aktív színházi kapcsolatuk van. A honlapon nyomon követhető példaértékű munkájuk. Nyári táborokban a drámajátékok, önfejlesztés és kreativitás áll a központban, mely alkalmakon minden gyermekkorosztálynak kínálnak lehetőségeket.
A YPT-n belül, tehát a színház égisze alatt működik a DRAMA SCHOOL, mely az alábbi linken videókkal szemlélteti, milyen dráma oktatásban részesülnek a fiatalok (babadráma-foglalkozásokon át a fiatal felnőtteknek szóló munkákig).

youngpeoplestheatre.ca/dramaschool/

youngpeoplestheatre.ca/dramaschool/

Soltis Kulturális Értéktár

NAPSUGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A szombathelyi székhelyű Napsugár Közhasznú Egyesület elsősorban Down-szindrómás fiatalokkal foglalkozik, olyan családok összefogásával és kezdeményezésére jött létre, ahol ezzel az élethelyzettel kell a szülőknek megbirkózniuk. Az egyesület nemcsak érdekvédelmi feladatokat lát el, hanem művészeti tevékenységet is folytat: a közösségi élmény és a személyiségfejlesztés jegyében. A Sugár/érintő színi csoport néven létrehozott társulat két bemutatót hozott létre, a csoport művészeti vezetését Szabó Róbert Endre, a WS Színház színésze vállalta. A mellékelt plakát A boldog herceg című Oscar Wilde-mese alapján készült előadást hirdeti.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

Theatre „A“ and Theatre Shanti Szlovákia

Az ÉS Színház disszeminációjából

A Theatre A 2013-ban ünepelte a 60. születésnapját, tehát egy nagy múltú amatőrszínházi csapatról van szó.
Rengeteg szlovák és világhírű író művét állítótták színpadra az évek alatt.
A csapat nem csak Szlovák, de rengeteg külföldi fesztiválon vett részt (Ausztria,Csehország, Szlovénia, Svédország, Litvánia, Belgium Spanyolország stb.)
A legmeghatározóbb fesztiválélményük a Monaco-ban megszervezett Nemzetközi Amatőr Színházi Fesztivál, melyre a világ minden részéről érkeztek fesztiválozók.
1991 óta a Theatre Shanti is csatlakozott a színházukhoz, együttműködő partnerek lettek.

Jellemzően vegyes korosztály dolgozik együtt, színházi kérdéseket vetnek fel, melyek a kortárs színház világában relevánsak lehetnek. Élettel teli, mély tartalmat közvetítő színház az övék, melyet a fiatal korosztály is megért és szeret.

Külföldi disszemináció

Egyházi Bibliahét

Románia - Érszakácsi
Példa közösségépítésre, gyermekek-fiatalok megtartására, fejlesztésére


Érszakácsi kistelepülés, sok magyar ajkú állampolgárral, református vallású lakóval. Az ott tevékenykedő lelkész házaspár minden nyáron tart Biblia-olvasó hetet, ahová a gyermekeket várják a Bibliában előforduló kisgyermekeknek szóló történetek dramatizálására, feldolgozására. A tábort az egyháztagok önkéntesként támogatják jelenlétükkel, enni-innivaló biztosításával, váltott gyermekfelügyelettel.
A történeteket több szempont alapján, korosztályonként dolgozzák fel. Az anyagi terhek legkisebb növelése érdekében főként papírból készítenek bábokat. A bábok készítésekor nagy figyelmet fordítanak a korabeli ruhák, öltözékek mind pontosabb kidolgozására (ez az autentikusságot és a távolítást segíti), és még nagyobb figyelmet fordítanak az arcok kifejezésére (ez az érzelmi differenciálás képességét fejleszti).
A tábor igazi sajátossága, hogy a már nagyobbacska, konfirmált gyerekek segítőként vannak jelen, ők magyarázzák a kisebbeknek a történeteket.
Ez a generációs hidak építésében jelent nagy segítséget.
Ez a példa, a rendszeres évenkénti ismétléssel és motivált hozzáállással azt mutatja, hogy az érdeklődés nő, nagy a közösséget megmozgató szerepe, és szinte presztízsértékű részt venni a táborban.

Külföldi disszemináció

Anglia - cserekapcsolat angol nyelven, színházi elemekkel tarkítva

Iskolai csere-kapcsolatok mélyítése - miért fontos már fiatal korban, hogy megismerkedjenek más kultúrákkal és a kulturális különbségekkel, hasonlóságokkal a diákok? Mennyiben segíti ez a személyiségük fejlődését, empatikus képességeiket és az elfogadást? Beszámoló Joe Hancocktól, aki részt vett több csere-kapcsolatban, és ötletelt arra, hogyan lehetne elmélyíteni ezeket az utazásokat.

A legegyszerűbb módja fiatalként külföldre jutni rövid vagy hosszabb időre, de kezdetként biztosan: a tanulmányok ideje alatt, annak apropóján.
Mára már népszerű és teljesen elfogadott csere-programokra a legtöbb nyelvet tanuló diák eljuthat. Vannak programok, amelyek a nyelvgyakorlásnál és az ismerkedésnél többet is szeretnének nyújtani, vagy azt magasabb szintre emelni. Így nem csupán a kulturális közeget, de egymás személyiségét, viselkedés mintáit is könnyebben megismerhetik a résztvevők. Tehát a projektterv, melyet résztvevőként javaslatként gondolnék:
Ennek lényege a plusz projektfeladatok adása a csere kapcsolatban résztvevőknek, ami kisebb csapatokban megvalósítható, és hosszabb idő alatt jöhet létre. Például egy színdarab vagy kisfilm készítése, amelyre egész évben készülni kell az indulás pillanatáig, az egész csapatnak.
A cél, hogy angol nyelven, az angol kulturális ismereteket felhasználva, kortárs dráma és / vagy prózai műveket dolgozzanak fel a magyar diákok, mert az iskolai program lényege, hogy az előadást utaztassák külföldre a csere-intézménybe. Mindeközben az angol diákok is készülnek, ők ugyancsak kortárs előadást kell hozzanak magyar szerzőtől. A fordítások és értelmezések mindeközben folyamatosan zajlanak videotelefonos közegben, email és chat formájában a csapatok között.

Soltis Kulturális Értéktár

WESTWERK ALKOTÓMŰHELY ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET

A szombathelyi Westwerk a közösségi alkotásra, az együttműködésre, a párbeszédre, a különböző művészeti ágak „összejátszatására” esküszik. Mindemellett alapvető célja, hogy a hagyományos kiállítóterek illedelmes zártságából kiszabadítva kivigye az utcára a művészetet: installációkkal, akciókkal értelmezve át, töltve újra a köztereket. Az egyesület elnöke Bakucz András építész-képzőművész, a tagok között van textil-, fotó-, festő- és szobrászművész; van grafikus, dizájner is. Az egyedülálló egyesületi modell - az elmúlt alig három év eredményei bizonyítják – működik. A Westwerk első köztéri akciójaként egy délutánra „betűtésztalevessé”, vízi játszótérré változtatta át a szombathelyi Csónakázótavat (nem kis tervezői-kivitelezői munka volt a fölfújható óriási „betűtészták” megalkotása), de a Westwerk-művészek készítettek már – alkalomra szóló, egyedi akcióval birtokba vehető, vagy inkább működésbe hozható - installációt a szombathelyi WS Színház Ivanov-előadásához is. A mellékelt felvétel a 2018-as velemi Westwerk-alkotótáborban készült. A táborozók az Ausztriában élő és alkotó Szurcsik János csónakjába szálltak be éppen. A fából készült, szétszedhető, összerakható csónakvázat Stefan Zweig munkássága ihlette. Az alkotó el tudná képzelni állandó helyen, mondjuk egy parkban – mint különleges köztéri szobrot.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

K2 SZÍNHÁZ

A K2 színház a magyarországi független színházi szcéna fontos szereplője. A világlátás és minőség, amelyet képvisel, szoros összefüggésben van a Fábián Péter-Benkó Bence páros invenciózus tehetségével, világlátásával. Az újdonságra, a kísérletezésre, a friss szakmai kapcsolatok kiépítésére mindig kész és nyitott Soltis Lajos Színház (egyelőre) két előadást hozott létre Fábián Péter és Benkó Bence szerzői-rendezői közreműködésével. A Hantocska címmel érzékeny témát megérintő zenés mesejáték és a népszínmű műfaját (a Mohácsiak nyomdokain) bravúrosan újratöltő A cigány egyfelől jól illik a Soltis Lajos Színház szellemiségéhez, „imázsához”, másfelől új utakat is nyit a társulat életében. A Soltis Lajos Színház és a K2 kapcsolata fényes példa arra, hogy a kapcsolatkeresés, a nyitás elengedhetetlen a továbblépéshez.

Ölbei Lívia

Külföldi disszemináció

EGYHÁZI PÉLDA IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGTEREMTÉSRE ÉS ANNAK MEGTARTÁSÁRA

A példát Mucha Oszkár erdélyi partnerünk hozta, aki részt vett az erdélyi lelkész által létrehozott egyik rendezvényen.

Cél: a fiatalok megtartása az egyházi közösségi rendezvényeken, az egyházi rendezvények iránti érdeklődés fenntartása.

Ennek érdekében a helyi - kisvárosi - evangélikus lelkész úgy döntött, hogy az amúgy hivatalos helyiségekből álló - pl. rendezvényterem, imaterem - közösségi ház földszinti részét teljes egészében fiatalokat megszólító közösségi térré alakítja.
Ennek köszönhetően minden helyiség közösségi játékokhoz alkalmas hely lett (pl. darts, biliárd, társasjátékok, beszélgető-pihenő helyiség). A fiatalok, akik a helyiségeket használták, heti egy alkalommal kötelesek voltak részt venni bibliaórán, ahol minden évben egy Bibliai történetet dolgoztak fel dramatizált formában. A jelmezeket és díszleteket a fiatalok készítették.
A kész előadásokat minden tanév végén bemutatták az egyház többi tagjának, mely alkalommal egybekötött családi pikniket is szerveztek. A fiatalok szerették a színdarab készítésének alkalmait, mivel fiatalosan és modern megközelítéssel állt a lelkész az egész folyamathoz, emellett a diákok a saját, mai, világi értelmezésüket is bevihették a karakterek és szituációk megformálásába.
Ezen túl a közösségi házban minden héten tartottak bibliaórát az idősebb korosztálynak, egybekötve piciknek szóló kézműves foglalkozásokkal. Volt rá példa, hogy a színdarabba pici gyerek vagy idősebb karakter kellett, akkor több generáció is együtt dolgozott az előadáson.

Külföldi disszemináció

Pufi - pantomimmal nevelni

Bajka-Barabás Réka színművész programja, Románia

“Bajka-Barabás Réka színművész, 2015 őszén indította el a Pufi színházat, azóta két önálló előadással turnézik Erdélyben, de a Flying Freedom Festival program keretében külföldön is. Az előadások zeneszerzője Barabás Tamás, Réka öccse. Műhelyfoglalkozásain emberi-, és társadalmi kérdéseket felvető feladatokra, és adott élethelyzeteken keresztül önismereti- , közösségépítő- és különböző készségfejlesztő foglalkozásokra kerül sor. A nyári vakáció utolsó előtti hetén tartják Balánbányán a Pufi és barátai színjátszó tábort, melyre, pályázati alapon, I. osztálytól egyetemista korosztályig fogadja be a színművészet, az előadóművészet és a közös játék iránt érdeklődő gyerekeket, fiatalokat. A mentorok egy héten át dolgoznak a csapattal, a nap tornával, tánccal, pantomim-gyakorlatokkal kezdődik, nap közben csapatokra felosztva folynak a műhelymunkák. A meghívott előadók programjaira, a színházi előadásokra esténként kerül sor, a zárónapon a héten elkészült előadások kerülnek bemutatásra. A programot 2016-ban a Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatta. - a Maszol.ro portálról”

Soltis Kulturális Értéktár

THESPIS Student Theater

Románia
Fazekas Mihály disszeminációjából


Thespis Student Theatre (Thespis Diákszínjátszó Kör) egy olyan színház, amely a Fiatalok és Sportok Romániai Minisztériuma támogatásával működik, és 1965-ben alapították. A szocialista időszakban kevés fiatalokat megszólító és foglalkoztató színház működött, amelyek a kultúrát közvetíthették a szocialista felfogáson át.
Az 1989-es forradalom után a Thespis theatre folytatta a kortárs politikára, táradalmi eseményekre, környezetre, emberi jogokra való reflektív előadások készítését.
Egy olyan egy célt szenvedélyesen követő csapatról van szó, akik főként a közeli egyetem diákjaiból és a már diplomázott, de visszajáró felnőttekből áll.

Rengeteg nemzetközi fesztiválra jutott ki a csapat, többek között Hollandiába, Belgiumba, Franciaországba, stb. Szerencsére elismerten tértek haza, tehát a kísérletező színházi nyelvük és reflektív hozzáállásuk nemzetközi szinten is érthető. Főként mozgással és erős képekkel dolgozik a csapat, rengeteg energiát fektetve az önreflektív folyamatokra és a dramaturgiára. Folyamatosan képzik magukat színházi és drámás eszközök segítségével, és szívesen tartanak ezzel kapcsolatos workshopokat, és vesznek is részt hasonló témájú színházi workshopokon.
Magyarországra az ősz folyamán érkeznek a Progress Sopron fesztiválra.

Külföldi disszemináció

OVITÚRA ERDÉLYI MINTÁRA

Románia - kis település, kis létszámú óvoda
A következő példa, amit bemutatnék, nagyon jó lehetőségeket kínál olyan kistelepüléseken, ahol óvoda működik, vagy általános iskola alsó tagozat. Szabadidős közösségi tevékenység, bábelőadással és szabadtéri játékokkal. Az intézmény életébe fontos bevonni a szülőket, gyermekek közeli rokonait, hogy a közösségi élmény megélése, a hátrányos helyzetű családok bevonása a közösségbe sikeres lehessen. Annak bemutatására is hangsúlyt kell fektetni, hogy anyagi helyzettől függetlenül milyen családi és közösségi élményben lehet része a családoknak, és a közösségi élmény hatásának reflektálása létfontosságú: több kommunikáció egymással, ismerkedés, mivel a gyermekek szociális integrációs fejlődésére nagy hatással bír a családi, közösségi élmények megélése. Az említettek érdekében érdemes hagyományteremtő szándékkal megszervezni a következő egy napos programot, mely jó példája a kis falvakban élők motiválásának és az elszigetelődésének feloldására. Előkészületet igényel: önkormányzattal vagy helyi civil szervezettel/klubbal időpont, helyszíni és támogatási igény egyeztetés szükséges. Szombati vagy munkaszüneti napon kora reggeltől gyülekezés az intézmény udvarán. Előzetes plakáton felhívták a figyelmet az öltözékre (túra ruha), batyus étkezésre (emellett zsíroskenyér és tea biztosított egész nap). Gyülekezést követően a napi program ismertetése, csapatok kialakítása a túrára. A túra kis csoportokban - térkép alapján, a környék vagy falu nevezetes pontjain állomások érintésével teljesíthető: feladatokkal: pecsét gyűjtés - jutalom: gyermekeknek egy egy csoki, gyümölcs. A feladatok megoldása közösen kell teljesüljön. (például ott élő madarakat puzzle-re vágott papírokon kirakni, ügyességi sorverseny, rejtvény) Túra után a megérkezett csapatoknak: kézműves foglalkozás - szülők bevonásával, közös szalonnasütés, batyus ebéd, szabadtéri játékok a gyermekekeknek (drámajátékok, tollas, labdázás, szervezett sorverseny), óvónők bábelőadása a gyerekeknek, közös rendrakás. A bábelőadást azért fontos minden alkalommal előadni, mert a gyerekek egyébként nem jutnak el vizuális készségeket fejlesztő előadásokra, színházba. (távolság, anyagi okok). A példát egy olyan kistelepülésről hoztam, ahol már négy éve sikeresen megrendezik a túrát, tavasszal és ősszel is. Rendkívül pozitív példa, hogy a már oviból elballagott iskolások is visszajárnak, a szülők pedig egyre aktívabban segítik a szervezést. Érdemes a túrát elnevezni valami ötletes, a helyhez köthető névvel.



Soltis Kulturális Értéktár

OSTFFYASSZONYFAI CITERAZENEKAR ÉS NÉPDALKÖR

Az 1976-ban alapított együttes élén máig Gregorich Ferenc áll. A hasonló művészeti együttesek tevékenysége felbecsülhetetlen értéket képvisel a (kis)települések életében. Nemcsak azért, mert viszik tovább a – jeles esetben népdalos – hagyományt, hanem azért is, mert generációkat összefogva, kommunikációban tartva a közösség megmaradásához, harmonikus működéséhez is hozzájárulnak. Innen nézve nincs mit csodálkozni azon, hogy az ostffyasszonyfai együttesnek más művészeti csoportokhoz is vannak kapcsolódásai. A Gregorich családban a közösségi művészet – életforma. Gregorich Ferencnek nemcsak a felesége, hanem a gyerekei is tagjai a zenekarnak-népdalkörnek. A Gregorich házaspár pedig nem hiányozhat a Soltis Lajos Színház előadásairól sem: főleg, hogy fiatal felnőtt gyermekeik – Zsófia, Bálint, Domonkos – több produkcióban zenészként, sőt játékosként is részt vesznek. Törvényszerű volt ez a találkozás. Így bővül a színház hatóköre, így „születik” a közönség, így születnek az elkötelezett támogatók.

Ölbei Lívia

Disszemináció

Start tábor

START TÁBOR, avagy TŰZSZÍNHÁZ 2012
A Teleszterion Kulturális Egyesület szervezésében megvalósult projekt (Komáromi Sándor beszámolója)

Ösztönző példa a vidéki dráma- és mozgásszínházi táborok szervezésére, fiatalok részére Egyedi arculattal: tűzzsonglőr eszközökkel való oktatás, és emellett színházi előadás létrejötte volt a cél.

A START Tábor ötlete abból eredt, hogy a kulturális és drámás - színházi tevékenységet folytató civil szervezet szeretett volna a Pápa környéki drámás diákjainak egy rendhagyó tábort szervezni, ami egyben több napos, sátorozással egybekötött élménytábor egy vidéki faluban.
A kiinduló ötlet az volt, hogy ez a komplexitás sokkal intenzívebb és élménydúsabb alkotási folyamatot eredményezhet.A projekt sikeresen zárult. A tábor fő témája a tűzzsonglőrködés integrálása volt a színházi alkotásban. A Szarvasfi című előadás jött létre, melynek rendezője Komáromi Sándor drámatanár, rendező.
Tűzzsonglőr eszközökkel egy zenés, táncos prózai előadás született, melynek később több előadási lehetőséget is szerveztek, így a színjátszók motiváltak maradhattak.
A táborban főként önismereti, mozgás és térkoordinációs gyakorlatokat sajátíthattak el a fiatalok, rengeteg drámajátékkal és beszédtechnikai gyakorlattal. Tapasztalt oktatókkal és rendkívül jól szervezett napirend mellett egy olyan előadás született hat nap alatt, amire a szülők reflexiója az volt: “Nem hisszük el, hogy ez az előadás ilyen rövid idő alatt jött létre, hiszen a gyerekek korábban még a gáztűzhelyet sem tudták begyújtani”.
A siker kulcsa a következetesen felépített, napi szintű készülés szakemberekkel és önállóan, és az elvonulás élménye (wifi és egyéb digitális eszközök nélküli létezés, távol a város zajától).

Képek, információ:
http://starttabor.blogspot.com/





Disszemináció

Pápai drámaműhely

HORVÁTHNÉ ÁRVAI MÁRIA prezentációja a Pápai Weöres Sándor Általános Iskola drámás referenciáiról Drámaműhely - Pápa - Továbbképzési lehetőség dráma tanároknak - Színházi alapok a tanításban - résztvevő drámatanárunk beszámolója, aki szerint az alábbi példa azért értékes, mert a drámatanároknak, tanároknak szükségük van a folyamatos mentális és lelki megerősítésre a téren, hogy a diákokat és magukat is motiváltan tudják tartani - erre pedig folyamatos workshopokkal lehet csak módot adni.
https://www.veol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/a-szemelyisegfejlesztes-allt-a-papai-dramamuhely-fokuszaban-2289789/

A rendezvény példaértékű, és lassan 10 éve minden évbe megrendezésre kerül. Remek példa színházi nevelés és drámapedagógia terén fejlődni vágyóknak, workshop ötletnek. Általában egy napos a rendezvény, neves gyakorlati drámás szakemberekkel, színházi szakemberekkel és pedagógusokkal. Fontos, hogy nem kell a helyi (Veszprém megyében tanító) pedagógusoknak Budapestre menni továbbképzésre, hanem vidéki szervezésről van szó.
A színházi eszközök, színésztechnikai eszközök és drámajátékok alkalmazása a tanításban, alkotásban olyan fontos elemei lettek a nevelésnek, amelyeket folyamatosan fejleszteni, frissíteni kell. Vannak visszajáró és új tagok folyamatosan a rendezvényen, melynek sajátossága az a fajta workshop jelleg,a mi nagyon otthonos, sajátos környezetben zajlik, így a pedagógusoknak sokkal könnyebb feloldódni, integrálódni a játékokba.

“A Z generáció (a 2000 után születettek) noha profi módon ért a digitális technológiákhoz, az elektronikus kütyükhöz, viszont személyiségjegyeik, emberi kapcsolataikban eléggé visszamaradottak. Nem képesek a tartós figyelemre, csökevényes a kommunikációjuk, mert inkább az interneten, és nem személyesen beszélgetnek egymással. Koncentrációjuk, beszédkészségeik, konfliktuskezelésük fejlesztésében segíthet a dráma, az élménypedagógia. Bevált gyakorlatainkból adtunk ízelítőt a kollégáknak – mondta el Horváthné Árvai Mária, a drámaműhely főszervezője.”

Disszemináció

Csigaház (dobozszínház)

Teleszterion Dobozszínház - házhoz megy a színház
Herczeg Diána prezentációja
Veszprém megye - Példa arra, hogy önkéntes egyetemi színpadosok mekkora erejű színházi projektet tudnak létrehozni egy együttműködő művelődési házzal. Olyan iskolás gyerekekhez és fiatalokhoz juttattak el így színházat, akiknek nem volt lehetőségük színházi élményre, drámafoglalkozásra egyéként. Beszámoló egy a projektben résztvevő játszótól.


A Teleszterion Színházi Műhely főként színháztörténet szakos egyetemistákból, majd gimnazistákból és fiatal felnőttekből álló amatőr színházi csoport volt akkor, 2009-2011 között, melynek vezetője Komáromi Sándor volt.. Jelenleg főként drámás oktatással foglalkoznak művészeti iskolás együttműködésben, de 2009-2018 között aktívan hoztak létre előadásokat, vettek részt nagy volumenű projektekben, rendeztek fesztivált stb.

A Teleszterion Csigaház (névadás előtt Dobozszínház) egy bárhol felépíthető, fa vázszerkezetű, takarófüggönyökkel (oldalt és fent is) határolt, 9x6m-es színházi “sötét doboz” volt. Első produkciója Ben Rice Babó és Bigyó című meséjéből készült. Az előadás első szériája a pápai JMK-val közös programban, 2010. márciusától volt látható Pápán és környékén, 100(!) alkalommal. Az előadások különlegessége magában a térben rejlett, és az előadások után következő drámás feldolgozásban.
A program rendkívül sikeres volt a Pápa és Veszprém környéki kistelepüléseken, úgy mint a városi iskolákban. A gyerekek akik látták, úgy számoltak be az előadásról, mint “3D-s filmélményről, csak igazi”-ként. Minden esetben érzékenyítő drámás feldolgozó foglalkozásokat tartott a társulat az előadást követően. Megnyílásukat segítette, hogy az előadás főhősét játszó színész még általános iskolás volt, mint maguk a nézők, akiknek készült az előadás. Meghatározó és rendkívül tanulságos volt részt venni ebben a folyamatban, hiszek olyan hiányosságokra mutatott rá, hogy pl. vannak 8-10 éves gyerekek, akik, mivel vidéken élnek, nem voltak még színházban. Számomra, aki ugyancsak vidéken nőttem fel, ezt nagyon megrendítő volt hallani, főként így, a 21. században, amikor már nem kellene kiváltság legyen a színházba járás. Szükséges és fontos a vidéki iskolákba is eljuttatni a színházat, mert a gyermekek nagyon érzékenyen reflektáltak az élményre. Sehol nem tapasztaltunk elutasító magatartást. És ha gyermekként érzékenyítve lesznek a színház felé, akkor fiatal felnőttként is biztos vagyok benne, hogy ellátogatnak majd kulturális rendezvényekre.

“A Teleszterion Színházi Műhely tagjai embertpróbáló körülmények között teljesítik a feladatukat – tornatermekben, olykor a díszletek között éjszakázva pihenik ki az adott nap fáradalmait, hogy a következő reggelen más faluban, új helyszínen mutathassák be programjukat. A játszók maguk díszleteznek, és az oktatási programot is ők vezetik le. Az iskolák szívesen fogadják ezt a különleges színházi projektet, és utólagosan azt is reflektálják, hogy nagyon sok olyan dolog derül ki a gyerekekről, amit hagyományos oktatási keretek között nem mindig, vagy nem mindenkiből lehet előhívni. A Teleszterion Csigaház a Teleszterion Kulturális Egyesület, az NCA és az OKM támogatásával működik, és a pályázatoknak köszönhetően országszerte egyre több helyre juthat el.” - Komáromi Sándor - rendező

További információk a projekt menetéről, sikereiről:
http://teleszterionszm.blogspot.com/search/label/Bab%C3%B3%20%C3%A9s%20Bigy%C3%B3

“A gyermekek színházi nevelésében a kisebb térben zajló előadások fontosabbak, mint a látványprodukciók, hiszen az emberi test és az azon keresztül megnyilatkozó érzelmi reakciók csak közvetlenebb színházi formában mutatkoznak meg igazán. Az érzelmi intelligencia fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulhat a színház, ami az egyedüli művészeti forma, amely a fizikai testet teszi meg az emóciók elsődleges hordozójává.”....



Külföldi disszemináció

Kőrispatak (Románia) színjátszó/színész tábor - egyidejűleg több korosztály számára (Bodor Péter Művelődési Egyesület)


A nagy hagyományokkal bíró színház és dráma tábor igazi különlegessége, hogy általános iskola első osztályától gimnazista korig lehet jelentkezni. A szálláshely, a tábor központi helye közös, faházas, együtt használatos terekkel bír, így már a közös ébresztő és étkezés is igazi közösségi esemény.
Körülbelül összesen 100 diák és 6-10 tanár, kísérő vesz részt a programban. Emellett 4-6 koordinátor, segítő.
A tábor egy hetes, sok esetben már több éve visszajáró diákokkal. Családias hangulatú, helyi értékeket (természeti értékek, Kalapkészítő műhely, öngondoskodást segítő elemek) is bemutató tábor, a hétvégén szülőknek bemutatott előadásokkal.
Kötött napirenddel, és sok közös játékkal rendelkezik a tábor. A drámatanárok saját csoportjaikkal foglalkoznak, a tréningek napi 6-8 órát vesznek igénybe.
A kísérő tanároknak és koordinátoroknak naponta drámás workshopok vannak felváltva, és lehetőség van a konzultációra, brainstormingra is kiscsoportokban, konkrét példákkal. Így gyermekeket és felnőtteket egyaránt képzésekkel kínál meg a tábor.
A gyerekek számára jó lehetőség a közösségben való részvételre, az együtt játszásra, és a produktum, azaz előadás elkészülte miatt a munkafegyelmet, intenzív tanulást is elsajátítják. Javul a koncentrációs és szociális készség, emellett a környezet természetközeli és rendkívül békés, falusias. Ez főleg a nagyvárosból érkezőknek tesz kifejezetten jót.
Link, újságcikk:
www.e-nepujsag.ro/articles/eredm%C3%A9nyes-sz%C3%ADnj%C3%A1tsz%C3%B3-t%C3%A1bort-z%C3%A1rtak#.W3ahK-nAz7Q.facebook



Soltis Kulturális Értéktár

MAGYAR SPECIÁLIS MOZGÓKÉP EGYESÜLET

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület Fábián Gábor Vas megyei (Kőszeg, Szombathely) filmes hozta létre; az egyesület székhelye Szombathely. Fábián Gábor a fogyatékkal élők zsirai otthonának munkatársaként alapozta meg azt a módszertant, amelyből aztán könyvet írt (Álmodtam egyet címmel), és amely azóta is alakul, fejlődik, az országban egyre több, fogyatékkal élőket gondozó-fejlesztő intézményben nyújtva segítséget a filmszakkörök megalapításához. „Aki eddig még nem találkozott a sérült emberek világával, joggal kérdezheti, mi is az a speciális filmezés. A fogyatékos emberek életében fontos szerepet tölt be a különböző művészetekkel való önkifejezés, lehetőségeik sérültségükből adódó beszűkülése miatt. Az utóbbi évtizedekben ezeket az embereket sok esetben speciális művészeknek, alkotói tevékenységeiket speciális művészeteknek nevezik. Ugyanebből az okfejtésből ered a speciális filmes elnevezés is.

Az értelmi fogyatékos emberek kintről nézve zárt világban élnek, viszont ha mindezt bentről szemléljük, úgy néz ki, mintha kintről nem lennének kíváncsiak a ’bentlakókra’. Így merült fel bennem a kérdés: valójában akkor ki is a zárkózott?

A speciális filmezés egyik nagy érdeme, hogy mára a sérült emberek a szó szoros értelmében is saját kezükbe vették azt az eszközt, amellyel lebontani kívánják ezt a furcsán kétoldalú falat. Ez az eszköz pedig a kamera. Mindez azt bizonyítja, hogy meg akarják mutatni magukat, gondolataikat, nehézségeiket, örömüket és életüket”, írta Fábián Gábor az Álmodtam egyet-kötetben. Az MSME az idén már negyedik országos speciális szemléjét hirdette meg, szakmai partnerként tevékenységéhez nemcsak a felsőoktatást (ELTE), hanem Janisch Attila filmrendezőt is sikerült azonnal megnyernie. És Törőcsik Marit: a felvételen a nemzet színésze éppen egy filmszemlés eredményhirdetésen tesz hitet Fábián Gábor missziós munkája mellett. Fábián Gábor egyébként nem csak filmesként-fotósként hagyott nyomot maga mögött Zsirán: színházi csoport létrehozásával kezdte. Itt is speciális műfajt teremtett: a „képszínház” a zene és a mozgás eszköztárát mozgósítva teremtett érvényes, nagy erejű előadásokat. A színházi tevékenység most Szombathelyen, FÉHE-keretben (a fogyatékkal élőket gondozó intézmény) folytatódik.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

CICELLE ARANYHÁROMSZÖG MŰVÉSZETI ÉS KULTURÁLIS TÁRSASÁG

A Vas megyei szerveződés nevének „aranyháromszögét” három település: Rum, Rábatöttös és Zsennye jelöli ki. A 2002 óta önálló jogi személyként, egyesületi formában működő társaság „önállóan és más irodalmi, művészeti, tudományos társaságokkal, helyi önkormányzatokkal, intézményekkel együttműködve” szervezi a Cicelle Aranyháromszög Kulturális Napokat, valamint a különböző művészeti, irodalmi és tudományos rendezvényeket, mindeközben „arra törekszik, hogy a helyi kultúrateremtő kezdeményezéseket bekapcsolja a megyei, hazai és nemzetközi együttműködések áramkörébe”. Az egyesület összefogja „a Rumban, Rábatöttösön és Zsennyén élő, oda kötődő, a térség művelődési lehetőségeinek gazdagítására vállalkozó polgárokat, értelmiségieket, művészeket, írókat, közélet személyiségeket, akik személyes ügyüknek tekintik, hogy a kistérség lakosságának, a hazai és a külföldi érdeklődőknek széles körű kulturális, művészeti, irodalmi és tudományos programokat szervezzenek”. A Cicelle-napok minden nyáron nívós irodalmi, képzőművészeti – kis túlzással összművészeti - programot kínál a közönségnek, a kultúra és a természeti szépségek összhangjában. A zsennyei alkotóház, a szintén zsennyei Békássy-kultusz, a környéket felfedező, itt otthonra találó alkotók olyan energiákat működtetnek, amelyek évről évre képesek nemcsak fönntartani, hanem gazdagítani is az Aranyháromszög-programot. A komoly kulturális-szellemi bázisra támaszkodó Kemenesalja – szívében Celldömölkkel – alkalmas a partnerségre.

A mellékelt felvétel a kiállítótérré alakított rumi indóházban készült, Polgár Csaba textilművész posztumusz-kiállításán.

Ölbei Lívia

Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére
  • - együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására
2019.01.26-án a Soproni Petőfi Színház és a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft színházi és kulturális alkalmazottaival dolgozunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának kulturális lehetőségeivel kapcsolatban.

PROGRAMTERV:
10.00 Megérkezés Sopronba, regisztráció
11.00-13.00 Kónyai Flórián előadása a Doborjáni EGYMI gyermekei számára készült művészeti nevelés programról
13.00-14.00 Ebédszünet
14.00-15.00 Molnár Anikó előadása a Soproni Petőfi Színház színházi nevelés programjairól
15.00-17.00 Kiscsoportos munka a hátrányos helyzetű tanulók művészeti nevelésének lehetőségeiről
17.00-18.00 Kiscsoportos beszámolók

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kérjük, hogy szállás iránti igényét válaszlevélben jelezze!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető

Celldömölk, 2019-01-04.

Disszemináció

Szigeti veszedelem, Pápa

Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének közösségi színpadra vitele - Pápai Barokk Forgatag projekt keretein belül (Komáromi Sándor bemutatója)

A Barokk Forgatag a pápai Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0157 azonosítószámú pályázatának legnagyobb eleme volt, színházpedagógiai projekt, ahol 28 együttműködő csoport, 26 csoportvezető és pedagógus részvételével egy közös produkció keretében mutatkozott be. Ez egy olyan egyedülálló példa a közösségi színházi alkotások terén, amely mintaértékű összefogást és projektmunkát vonultatott fel.

A csoportok részvételükkel azt vállalták, hogy mozaikszerű elemei lesznek egy nagy összművészeti produkciónak, melynek célja Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének színpadra állítása. Nem egyszerűen színházi adaptációról van szó, hiszen a 350 résztvevőt mozgató produkció egyben Pápa legfontosabb iskolai művészeti csoportjainak felvonultatása is.
A pápai Szigeti veszedelem nem történelmi hűséget követő és nem is csupán a barokk kort reprezentáló produkció, hanem olyan akkori korszellemet tükröző összefogás, melynek eredményeként mindenki személyesen élheti meg a közös alkotás örömét és a közös célhoz való tartozás szükségességét.
A munka során a résztvevők érdeklődési körüknek megfelelően válogathattak irodalmi, színházi, táncos, íjász, barantás, tűzszínházi, hangszeres, énekes, képzőművészeti és történelmi hagyományőrző szakkörök közül, és hamarosan közös projekt keretében oszthatják meg tapasztalataikat egymással. A június 06-13 között megvalósuló színházi projekthét rendezőjeként a legfontosabb feladat a bemutató összművészeti jellegének kibontása volt.
A produkció Pápa Város Önkormányzata és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jöhet létre. Forrás: https://www.papa.hu/esemenyek/barokk-forgatag-veszedelmes-osszmuveszeti-bemutato











Disszemináció

Őszi Dionüszia

Őszi Dionüszia - Amatőr színházi találkozó - bemutatók, összművészeti platform - megvalósult fesztiválsorozat, mely jó példa arra, hogy egy civil szervezet, hogyan képes megfelelő együttműködő partnereket felkutatva országos hírű színházi és művészeti fesztivált létrehozni.

A Teleszterion Kulturális Egyesület kezdeményezése, mely az amatőr színházi fesztiválok hagyományait igyekezett megreformálni. Veszprémi, majd pápai helyszínnel valósult meg, és mintát adott más hasonló fesztiválok létrehozásához).
A fesztivál újszerűsége a zsűrizés folyamatának megváltoztatásán és a különböző művészeti ágak bevonásán alapult, azaz a színházi társulat több program és kreatív töltekezés lehetőségével kínálta meg a résztvevő társulatok tagjait.
A fesztiválnak otthont adó helyi művészeket és amatőr alkotókat is bevonta a fesztiválba, és nagyobb eseményeket is szervezett, hiszen nem csupán színházi programokat kínált a fesztivál, hanem közös táncra, zenére, festésre invitált.
Célja volt a kezdeményezésnek, hogy a helyi diákságot, felnőtteket is bevonja, minőségi kulturális és szakmai (nevelés, drámapedagógia) programokkal. Ezt az alábbi módszerekkel érte el: helyi művészek kiállításainak megszervezése, helyi televízió, újság bevonása a fesztivál népszerűsítésébe, minden program ingyenesen látogatható volt, neves zsűri felkérése, helyi művelődési ház/színház bevonása, sajtótájékoztató a helyi médiában, helyi diák drámacsoportok számára fellépés lehetőségének biztosítása, helyi iskolák tanulóinak bevonása önkéntesként és kritikusként ( visszajelzések írása blogra, fesztivál üzenőfalra), a város központi terén fesztiválzáró közösségi alkotó “est” “party”.
Idézet Pápa város online hír újságjából: “a színház, a színházi nevelés, a képzőművészet, a street art, illetve a zene jeles képviselői töltik meg élettel a II. Őszi Dionüsziát. A nyitónap központi témáját a fiatalokkal történő problémamegoldás jelentette – a JMSZK színházépületében ehhez kapcsolódóan vehettek részt előadásokon, drámapedagógiai foglalkozásokon “ (https://papa.hu/irasok/kultura-unnepe-elkezdodott-az-oszi-dionuszia) A zsűrizés oly módon változott a többi hasonló fesztiválhoz képest, hogy a zsűri építő jellegű kritikát s minősítést adott.
http://teleszterionszm.blogspot.com/search/label/%C5%90szi%20Dion%C3%BCszia%202013.

Külföldi disszemináció

Digital Natives (Digitális bennszülöttek) című nemzetközi projekt - Románia, Kolozsvár


Link:
www.huntheater.ro/hirek/1330/digital-natives-szinhazi-projekt-kozepsikolasoknak/?fbclid=IwAR1GGf6bchpi-_jnOgtbPe_GWBTImbdSDOlDZXID0VYZ3uYayp98YVBqFD0

“Az Európai Színházi Unió által kezdeményezett és az EU Kreatív Európa programja által támogatott projektben öt ország öt városának színháza vesz részt: így a bécsi Volkstheater, a reimsi Comédie, a kölni Schauspiel és a görögországi Szaloniki Nemzeti Színház mellett a Kolozsvári Állami Magyar Színház is a program részese.”

A projekt lényege, hogy összekapcsolja a digitalizált világ vívmányaiban otthonosan mozgó fiatalokat a számukra talán statikusnak tűnő színházi világgal. Emellett a 10 fiatal által bemutatott digitális világ veszélyeire, hatásaira is felhívnák a figyelmet. Idézet a program céljából: “A jelen projekt ennek a korosztálynak a digitális szokásaira szeretne figyelni, azt szeretné nagyközönség elé tárni, oly módon, hogy az lelkesítő vagy figyelmeztető – mindenképpen tudatosabb hozzáállását ösztönző – legyen.” A projekt lényegében egy szakemberek által vezetett és a fiatalokat bevonó brainstorming, amit egy alkotó folyamat keretein belül valósítanak/valósítottak meg. A program június elsején bemutatóval zárult.

A közösen alkotást, két generáció közötti híd építését és a problémák közösben való megoldásának lehetőségét segíti és jól példázza a program.
www.huntheater.ro/hirek/1353/digitalis-bennszulottek-a-kolozsvari-szinpadon/

Soltis Kulturális Értéktár

Igazgyöngy Alapítvány - Az üvegtemplommal

Az Igazgyöngy Alapítványt L. Ritók Nóra hozta létre, 1999 óta működik – ahogyan az alapítványi bemutatkozás fogalmaz - „a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, Berettyóújfalu környékén”. Az alapítvány feladatként jelöli meg a tehetséggondozást, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, roma gyerekekre. Ennek a célnak a megvalósítására alapfokú művészeti iskolát szervezett és tart fönn az Igazgyöngy: „Hat telephelyre, összesen 23 településről járnak hozzánk gyerekek. Tanulólétszámunk évente 600 fő körüli, tanítványaink 70%-a hátrányos helyzetű, köztük kb. 300 fő mélyszegénységben élő, cigány gyermek. Köszönhetően a gyermekközpontú vizuális nevelésünknek, tanítványaink évente 500-nál is több díjat nyernek hazai és nemzetközi gyermek képzőművészeti versenyeken, a világ minden pontján. Az oktatás mellett alapítványunk esélyteremtő, terepi munkát is végez. Megértettük ugyanis, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációja sosem fog az iskola falain belül megoldódni. (…). A teljes modellfejlesztés terepe egy Told nevű kis zsákfalu, elemeit már 16 településen alkalmazzuk. (…) Dolgozunk a modell adaptálhatóvá tételén is.”

Szinte törvényszerű volt, hogy a közösségi színházként működő Soltis Lajos Színház és az Igazggyöngy Alapítvány egymásra találjon. Több előadást vitt el a társulat az Igazgyöngyhöz – cserébe a művészeti iskola diákjai rajzokat készítettek a látott előadáshoz. Csodálatos munkák születtek ebből az együttműködésből. Az üvegtemplom címmel a cigány folklórra alapozva létrehozott, 2013-ban készült, revelatív erejű celli előadásnál alkalmasabbat nem választhattak volna a 2014-es bemutatkozásra.

L. Ritók Nóra így írt erről a látogatásról: „Most, talán először a falu életében egy igazi színház jött hozzánk. A Solti Lajos Színház fiatal művészei Az üvegtemplom című darabbal ajándékoztak meg bennünket, egy cigánytáborban zajló történetet játszottak el, sok dallal, tánccal, nevetéssel, és persze beteljesült szerelemmel. Izgultam, milyen lesz a fogadtatás. Kicsit nehezen gyűltek a családok, ez is egy nagy játszma, az együttműködés első lépése, hiszen elvárás a részünkről, hogy a programjainkon ott legyenek, mert nekik, értük visszük, szervezzük ezeket. A közönségben szokás szerint leginkább asszonyok és gyerekek voltak, de pár férfi is ott ült már. Végül majd’ minden családból voltak már a nézőtéren. Nagy kacagásokkal, néhol visszafojtott lélegzettel figyelték a színpadon zajló mesét, mindenkit lekötött, nem volt járkálás, mindenki érezte, hogy ez most valami más, valami, amiből nem szabad elveszíteni egyetlen percet sem. A végén segíteni kellett kicsit a tapsnál, hiszen sosem tapsoltak még színészeknek, de ment, még a vastaps is. (…). Sok ilyen programra van még szükségünk. Mert itt generációk óta nem kaptak kulturális élményeket az emberek.”

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

Káva Kulturális Műhely

A Káva jó két évtizede márkanév a magyarországi színházi nevelésben. A műhely öndefiníciója szerint: „Olyan – a közönség bevonásán alapuló – előadótechnikát alkalmazunk, mely sokszor – teljesen tudatosan – elmossa a határt színész és néző között, ezzel biztosítva, hogy a résztvevők a lehető legnagyobb mértékben alakíthassák az eseményeket és kialakíthassák személyes viszonyukat a fókuszba helyezett problémához. Valljuk, hogy ha az ember képes a képzeletében vagy egy fiktív világban választani és döntéseket hozni, akkor képes erre a való életben is. Problémafelvető előadásaink a párbeszéd, a cselekvésen alapuló közös gondolkodás, mint eszközök segítségével lehetővé teszik a résztvevőknek, hogy jobban megismerjék önmagukat és környezetüket, ne statikus mozdulatlanságban lássák a világot, hanem folyamatként. E munkának szerves része a pedagógiai szempontú megközelítés, de igyekszünk messzire elkerülni a didaktikus kérdésfeltevést és megkérdőjelezni a sematikus, közhelyes válaszokat.”

A Káva két tapasztalt színész-drámapedagógusa, Milák Melinda és Gyombolai Gábor 2018 januárjában eltöltött egy sűrű hétvégét a Soltis Lajos Színházban: a tréning eredményeképpen létrejött-megalapozódott az a színházi nevelési foglalkozás, amely a celli társulat Vaknyugat-előadásának – pontosabban az előadásban fölvetődő morális-személyes-társadalmi problémáknak – a kibeszéléséhez, feldolgozásához járul hozzá. A fókuszt a testvérharcban határozták meg (a McDonagh-dráma – amelyből Celldömölkön Nagy Péter István rendezett kristálytiszta, pontos előadást - több releváns szempontot fölkínál). A „kávások” természetesen ismerték a Soltis Lajos Színház működését – a celli társulatban ugyancsak több végzett drámapedagógus dolgozik -, de a közelebbi kapcsolatfelvétel ezzel a tréninggel kezdődött. A gyors egymásra hangolódás további együttműködésre ad biztatást.

Ölbei Lívia

Külföldi disszemináció

Eszik vagy isszák program - Kolozsvár, színházi nevelési projekt - Románia (Mucha Oszkár prezentációjából)

Jó példa keresése arra, hogyan építsünk fel egy színházi projektet, mellyel közelebb szeretnénk vinni a színház világát a gyermekekhez, hogy színházba járó, művészetekre érzékeny fiatal felnőttekké váljanak. A felnőtteket pedig integrálni a közösségi tevékenységekbe, hogy merjenek időt és energiát fordítani a színházi világ felé, a közösségi eseményekben való részvételre.
Link: www.maszol.ro/index.php/kultura/109962-oktatas-vigyazz-tamad-a-szinhaz-nez-formalo-programok-erdelyi-korkepe

Részlet a cikkből:
“edukatív színházi különóra, amelynek keretében évadonként korosztályokra osztják a pedagógus szakemberek a színház előadásait, egyaránt foglalkoznak a felnőtt és a középiskolás korú nézőkkel. Kocsis Tünde drámapedagógus megkeresésünkre elmondta: foglalkozásaikban a középiskolásokat zömében az önismeret perspektívája vonzza, a felnőttek viszont a játék miatt érdeklődnek irántuk, hiszen ennek a korosztálynak roppant kevés lehetősége van erre”. - a Maszol.ro portálról

A program lényege, hogy a színházba járás újra népszerű legyen, a színházat, a drámajátékokon keresztül könnyebb legyen értelmezni - így a színházba járás élménye sokkal erősebb, sikerélménnyel járó tevékenység lehet a felnőtteknek és diákoknak is egyaránt, hiszen rengeteg új formanyelvet tanulnak a nézők. A színháznézés és értés nem magától értetődő tény, az üzenetnek el kell jutni a nézőig. A színházi jelet, üzenetet érteni, értelmezni együtt, például tantermi színházzal könnyebb, hiszen lehetőséget nyújt az interakcióra, nagyobb beleélésre. Erre remek követendő példa az Eszik e vagy isszák? kezdeményezés Kolozsváron.
www.facebook.com/groups/eszikvagyisszak/

Programot bemutató füzet: issuu.com/nakonju/docs/hungary_hbt

Külföldi disszemináció

Drama Resource - Norwich, Norfolk UK -Anglia

“Drama Resource is based in Norwich, Norfolk. We run courses, training sessions and workshops across the UK and internationally. David Farmer often runs workshops on request, so please do not hesitate to get in contact if you are interested.”
dramaresource.com/drama-games/

A Drama Resource egy olyan közösség Angliában, melynek alapítója és vezetője David Farmer, aki oktatja, motiválja a drámajátékok formáló erejéről tanártársait. Világszerte tart bemutatókat, oktat és sikeres workshopok lebonyolítója. A honlapon rengeteg ingyenesen elérhető drámajáték és tapasztalat olvasható a gyerekekkel és felnőttekkel való drámás foglalkozásokról, eredményekről, hatásokról.
David Farmer nem csupán oktató, tréner és vezető, hanem remek író is, két nagysikerű könyve:: 101 Drama Games and Activities és a Learning Through Drama in the Primary Years.
Megkapta a Best Resource for Teachers Award díjat, a drámás oktatás a nyelvtanulásban munkájáért, fejlesztéséért, kutatásért.

Azért lehet remek példa Ő és a munkássága a dráma oktatásában, fejlesztésében Magyarországon, mert elérhetővé és érthetővé tette a dráma játékok létjogosultságát és szükségességét, nem csak Angliában, hanem nemzetközi kapcsolatok kiépítésével világszerte.

Disszemináció

Tematikus szakmai nap

HELYI SZÍNHÁZI CSOPORT TEMATIKUS SZAKMAI NAPJA - Példa egy drámatanártól, aki részt vett a helyi kisvárosi rendezvényen. (Nagyatád, 2019 január)

A helyi színházi csoportok munkájáról az adott településen élők általában keveset tudnak, vagy ha tudnak is, meg kell mutatnia magát a csoportnak a közönség előtt, akár interaktív módon is. Az alábbi példa arra ad ötletet, hogyan lehet egy kisközösség munkájába beavatni a tágabb környezetet (település lakóit, színházbarátokat, ismerősöket, szülőket).
Adott amatőr színházi társulat adott kisvárosban megállapodást köt a helyi kulturális intézménnyel, hogy negyedévente létrehozhat egy “ENYÉM A VÁR” napot, ahol egy adott filmes vagy színházi alkotó életét, munkásságát tárja fel. Példa, amit láthattam is: Monty Python élete, munkássága, filmjei, mémek, kvíz, és az est zárásaként a színházi csoport előadása az alkotó munkáiból. A híres filmjeleneteket nagyon humorosan, a 21.századi kontextusban jelenítették meg, amely nagy sikert aratott a nézők körében.

A program plakátokon, iskolákban, közösségi oldalakon való népszerűsítése fontos, a helyi lapokban, civil szervezeteket bevonva népszerűsíteni. Önkéntes munkásokat gimnáziumokból toborozva, minimális költségvetéssel és nagy együttműködéssel teltházas családias hangulatú, színházi előadással végződő egynapos programsorozat kialakítására lehet így lehetőség.

Disszemináció

Kerekerdő projekt

Tervezet - színházi nevelésre való előkészület lényege: a gyermek szeressen történeteket hallgatni, látni.
Beszámoló egy workshopról. ahol kulturális közfoglalkoztatottakat oktattak közösségi munka végzésére. Problémafelvetésként felmerült a vidéki könyvtárak kihasználatlansága, az olvasás, mint tevékenység háttérbe szorulása. Erre a témára születtek projekttervek, melyek közül színházunk számára számtalan hasznosítható ötlet bizonyult szemléletformáló lehetőségnek.

A projekt témája:
Népmese, mese olvasásra való figyelem felhívás, ezzel kapcsolatos tevékenységek népszerűsítése. A gyermek és szülő, és a családok és intézmények (óvodák, iskolák, kulturális intézmények, egyesületek) közötti interakció létrehívása.
Kistérségi projektként ehhez egy - egy mese dramatizálása kapcsán napközis táborok/szakkörök létrehívása, majd ezen kisközösségek egymással való megismertetése (fesztivál létrehozása) a cél.
A foglalkozások lényege, hogy a gyermek legalább az egyik szülővel együtt vegyen részt a foglalkozásokon.
A meséket bábos előadásban adják elő a résztvevők, a projekt végén. A bábok készítése természetesen közösen zajlana.
Amit fejlesztenének a tábori vagy szakköri alkalmak: közössében való alkotás által megélt önbecsülés, önbizalom, gondolkodás és alkotás készségeinek fejlődése, történet szövésének megértése, azaz a kontextusban való gondolkodás fejlesztése.
Összességében a szövegértési kompetenciák fejlesztése, emellett az érzelmi viszonyok szorosabbra fűzése a családtagok, tanárok, gyerekek között. A bábos előadások létrejöttét drámatanár, esetleg helyi színjátszó kör, meghívott bábszínész segítené. Mindenképpen vagy a szakkör keretein belül, vagy a tábor keretein belül fontos lenne a bábszínházba való eljutás lehetősége.
A gyermekek kíváncsisága és érdeklődése a színház felé kialakítható, ösztönözhető a meseolvasással, bábszínházi ismeretek növelésével. Ha több település/iskola/civil szervezet részt vesz a Kerekerdő projektben, akkor Kerekerdő fesztivál megrendezése is lehetséges, évente egyszer, minden produkció bemutatására adna helyet. Helyszínéül akár egy támogató színház, vagy váltakozó helyszínnel egy-egy művelődési ház szolgálhat.

Soltis Kulturális Értéktár

Pöttyös Hagyományőrző Csoport

A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport szintén (a Ferrum Színházi Társuláshoz hasonlóan) egyedülálló a maga nemében; talán nem csak Vas megyében. 1978 óta a pedagógus Horváth Barnabásné áll az általános iskolásokból verbuvált csoport élén. Gyerekek generációi sajátítják el és adják tovább a hagyományt: az átörökítés itt pontosan kitapintható. A nem egy esetben „színházias” népszokásokra és népi játékokra alapozott előadásokban tényleg a hagyományon van a hangsúly. Horváth Barnabásné „gyerekei” – a csoportvezető és a társulat között a jó viszony pontosan érzékelhető – rendszeres fesztiválszereplők. Horváth Barnabásné nyitott a színházi szakmai tapasztalatok elmélyítésére, a kapcsolat a Soltis Lajos Színházzal ezért is üdvözlendő.

A Pöttyös csoport az évek során fölhalmozott elismerések mellett a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó 2012-es megyei fordulóján a Dödölle, avagy ki viszi haza a lábost című előadásáért arany minősítést kapott.

Ölbei Lívia

Coaching és Integráció

Vajon mi köze lehet a személyi fejlesztésnek a roma integrációhoz, és mely technikák bizonyulnak igazán hatásosnak ezen e területen? Természetesen megvan a válasz. Az integráció kétirányú folyamat. Egyrészt jelenti azt az érzékenyítő folyamatot, amely során a tágabb miliőt (a szélesebb társadalmi közeget) érzékenyítjük az integrálandó irányában (pl. felvilágosítás), másrészről viszont az inetgrálandóval való személyes munka is ide tartozik, ami elsődlegesen „kísérés”, tehát folyamatos jelenlét az állandó visszacsatolások megléte érdekében. Ezek a visszacsatolások legtöbbször biztató, pozitív megerősítésről szóló jelzések, nem pedig az esetleges problémák boncolgatása.

Woody Allan szavaival élve – bármilyen probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha elég sokszor ülün össze megvitatni azt.

A segítő beszélgetés hosszú távon az egyik leghatékonyabb kapcsolati forma – tudtuk meg az Antropos Egyesületnél végzett tréning során, ami konkrét esetfeldolgozásokon túl bátran élt a humor eszközével is.

2018. december 16.

BEMUTATKOZIK AZ ANTROPOS MENTÁLHYGIÉNÉS EGYESÜLET

ALAPTEVÉKENYSÉG

Egyesületünk a Semmelweis Egyetem mentálhigiéné Intézetéhez kapcsolódik. Oktatók és végzett hallgatók hozták létre. Célunk, hogy mindazt a felhalmozódott szakmai ismeretet és emberi erőforrást, amit az Intézet szakirányú képzésein kamatoztattunk eddig, aktívabban becsatornázzuk az oktatáson túl az ellátásba is. Ennek köszönhetően Budapesten elindítottunk egy mentálhigiénés központot (antroposkozpont.hu), ahol elérhetőek azok a szolgáltatások, amikre szakembereket képzünk Intézetünkben.

  • mentálhigiénés segítségnyújtás, segítőbeszélgetés
  • lelkigondozás
  • pár/családterápia
  • laktációs szaktanácsadás
  • szülő-csecsemő konzultáció
  • mediáció
  • szupervízió

Egyesületünkben ezen tevékenységeket a piaci ár alatt, támogatott áron próbáljuk elérhetővé tenni az arra rászorulók részére. Szakembereink számára folyamatos szakmai együttműködést, szupervíziót és szakmai továbbképzéseket biztosítunk.

EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

HMT: Magyarországon a Magyar Családterápiás Egyesület és az Antropos összefogásában indítottuk el az Érzelemfókuszú Párterápiás képzést. Jelenleg már többszáz terapeuta ismerte meg a módszert, több mint száz házaspár vett részt a kapcsolaterősítő programokon, és sokan veszik igénybe a családterápiás segítségnyújtásunkat.

Orvosok Kreditpontos Képzése: Egyesületi tagjaink között sok az orvos, akik számára a mentálhigiénés ismeret nagyon sokat jelent. Ezért egy akkreditált képzést tartottunk első alkalommal közel 600 egészségügyi dolgozó számára 2016. december 10-én a Lurdy Házban. Az előadásokat ismert mentálhigiénés szakemberek tartották. Pál Ferenc, Tringer László stb. Nagyon nagy volt az érdeklődés ezért hasonló programokat azóta is szerveztünk, későbbiekben is tervezünk, mert ez a fajta ismeretterjesztés az egészségügyben dolgozók számára kiemelten fontos a prevenció szempontjából.

Szakmai konferencia: Minden évben egyszer szervezünk mentálhigiénés szakemberek és lelkigondozók számára egy egy napos szakmai konferenciát, ahol az aktuális kérdésekkel előadások, és workshopok keretein belül foglalkozunk.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

  • - Leszakadó kistérségek és hátrányos helyzetűek támogatása: Egyesületünk fontosnak tartja, hogy meglévő erőforrásait használva támogassa a nehezebb helyzetben lévő, hátrányos helyzetből érkező embereket közösségeket.
  • - Tiszabő, Tiszabura, Tiszaroff: Az önkormányzattal együttműködve a lehetséges közösségi fejlesztési tervek előkészítése érdekében szociológusaink falukutatást végeztek a fenti településeken, főleg Tiszaroffon.
  • - Nógrád, Bátonyterenye, Szécsény: Egyesületünk a SE-MHI-vel együttműködve a nógrádi térségben dolgozó szakemberek számára nyújt szakmai segítséget, illetve az ellátásra szoruló emberek és közösségek számára különféle projektek keretében nyújt támogatást.

Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére
  • - együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására
2018.09.29-én egy különleges műhelymunkára invitálunk mindenkit! Kiscsőszön, az Élő Forrás hagyományőrző egyesület saját kezdeményezéseit lesz alkalmunk megismerni, és ezáltal mintát is kaphatunk azzal kapcsolatban, hogyan érdemes a helyi adottságokra építve hosszú távú kulturális koncepciót építeni.

PROGRAMTERV:
13.00 Megérkezés Kiscsőszre, regisztráció
13.00-14.00 Közös ebéd
14.00 -17.00 Műhelymunka, prezentáció (Élő Forrás projekt megismerése)
17.00 Fláre Beás együttes interjú és koncert
18.00 Záró értékelés

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kérjük, hogy szállás iránti igényét válaszlevélben jelezze!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető

Celldömölk, 2018-09-19.

Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére
  • - együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására
2018.09.29-én a színház és művészetek társadalmi folyamatokban betöltött formáló szerepéről, a társadalmi integrációs lehetőségekről és a kistelepülések kiemelt fontosságáról lesz szó.

PROGRAMTERV:
9.30-10.45 Megérkezés a Soltis Lajos Színházba, regisztráció, szállás elfoglalása
11.00-12.15 Az ALMAGRÁNÁT című interaktív színházi előadás megtekintése Celldömölkön
14.15 -16.00 Műhelymunka, bemutatkozó prezentációk
17.00 Tótferi c. előadás megtekintése
19.00 Nagy Zsuzsi előadása a színházértelmezés/-értékelés témakörében

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kérjük, hogy szállás iránti igényét válaszlevélben jelezze!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető

Celldömölk, 2018-09-09.

Disszemináció

Kis falvak fesztiválja

Kis falvak kreatív fesztiválja - tervezet Beszámoló egy workshopról, (NMI által szervezett oktatás 2015 ősz) ahol kulturális közfoglalkoztatottakat oktattak közösségszervezői feladatok ellátása terén. A figyelem központjában az állt, mivel lehetne sikerélményt, motiváltságot elérni a hátrányos helyzetű kistelepüléseken. Erre a témára születtek projekttervek, melyek közül egyet részletesen mutatott be Szűcs József, a veszprémi NMI közösségi munkatársa. A disszemináció során lejegyzésre kerültek az alábbi szempontok.

Általános Cél:
A nagy fizetős és a kistérségekben élők számára nehezen megközelíthető fesztiváli forgatagok elhozása saját közegbe.

A projekt megvalósításához a helyi, közeli civil szervezetek, egyesületek összefogó közösségteremtő munkájára lesz szükség.

A projekt lényege, hogy a helyi értékteremtő alkotások, tevékenységek kerüljenek előtérbe, ne pedig drága, külsős, meghívott vendég előadók alkotásai, fellépései. Külsősöktől workshopok, tanulási lehetőségeket biztosító foglalkozások meghívását javasoljuk.

Helyszínéül a falvak közösségi terei: művelődési ház, könyvtár, sportpálya szolgáljanak. Esetleg a környék különleges természeti értékeként számon tartott erdei, mezei, folyóparti területek.
Törekedni kell rá, hogy minden a környéken működő kör, szervezet, zenekar, énekkar lehetőséget kapjon a fellépésre.
Hagyományteremtő nevet és díjakat kell kitalálni, hogy presztízs és jó érzés legyen a helyieknek részt venni az eseményen, büszkeségként lehessen megélni. Piacot és kézműves vásárt is lehessen tartani, amire előzetesen egész évben lehessen készülni. A fesztivál fő programjaként pedig, ami a fő motivációt jelentené a résztvevő falvaknak, minden falu képviseltetné saját települését egy színpadi produkcióval. Táncos, zenés színdarabokkal. melyeknek fő céljuk a helyi hagyományok bemutatása lenne. Fődíjként éves színházbérlet biztosítása lenne a játszók részére, a szponzorként felkért közeli városi színház részéről.

Disszemináció

A templom mint játéktér

Hittan tábor - színjátszással - a templom mint játéktér: drámás eszközök és csoportban való létezés, közösség építés olyan közegben, ahol ezek az eszközök újak.

Példa arra, hogyan kezdjük el integrálni a közösségi élmény fontosságát. A szociális érzékenység fejlesztése hátrányos helyzetű gyermekekkel. Beszámoló egy civil szervezet kulturális közfoglalkoztatottjától, aki részt vett az alább leírt táborban. Motiválttá tenni színjátszással, pozitív megerősítéssel a gyerekeket, akiknek nincs lehetőségük szerepelni más helyen.


Kistelepülés, többségében hátrányos helyzetű családokkal. A nyári gyermekfelügyelet megszervezése az egyház részéről, 2 hét napközis tábor az általános iskolás gyermekek számára.

A tábor témája a Bibliai történetek közül valamely, melyet hozzávaló zsoltárokkal (zenés kísérettel) dramatizálnak. Tábor idejének meghirdetése tavasszal, melynek helyszíne az egyház saját közösségi tere.

A “színpad” a templom lesz, melyet közösen készített díszletekkel töltenek meg a gyerekek, és kötetlen bibliaórákon zajlanak a próbák. Önkéntes segítők, és közmunkások, közfoglalkoztatottak segítik a lelkészt a folyamatban. A tábornak több fontos nevelési és közösségépítő hatása is van: a nehezen kezelhető, figyelemzavaros gyermekek integrálás a közösségbe, az egyébként napközis táborba eljutni nem tudó gyermekek lehetőséget kapnak kézügyességük fejlesztésére és maga a táborban létezés élményére. A vegyes korosztály lehetőséget ad a piciknek a fejlődésre, a nagyobbaknak a kooperatív együttműködésre, a kisebbeket segítve az empátia kialakulására. Bábok, díszlet készítése, és kézműves foglalkozások színesítik a napot. A nap végén hazavihetik a saját maguk által készített tárgyaikat.

A színjátszás lehetősége, a produkció kényszer nagyobb fegyelmet és figyelmet biztosít, van cél, ami miatt a gyerekek minden nap eljönnek. Fontos, hogy mindenki kapjon szerepet és tanulnivalót. Jutalmat is kapnak a tábor végén, süteményekkel és batyus finomságokkal ellátott közös piknik lesz a jutalmuk a vasárnapi előadás után. Az előadásra a szülők, barátok meghívásával (meghívó készítése) kiemeljük a tábor végi előadást, mellyel pozitívan megerősítjük a gyermekeket, hogy a befektetett munka eredménye örömet okoz a nézőknek. A tábor összességében jól sikerült, és igény mutatkozott az évenkénti ismétlésre.













Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére
  • - együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására
Ezek közül az erdőszentgyörgyi partnerintézmény bemutató előadásaira, valamint a SZÍNHÁZ INTEGRÁLÓ LEHETŐSÉGEINEK területén végzett külföldi kutatás eredményeinek prezentációjára 2018.06.16-án kerül sor CELLDÖMÖLKÖN, a Soltis Lajos Színházban.

PROGRAMTERV:
10.00-10.30ig: Megérkezés, regisztráció
10.30-11.00ig: Műhelymunka megnyitása, pályázat általános prezentációja
11.00-14.00ig: A Bodor Péter Egyesület bemutatkozása, kutatás eredményeinek ismertetése – a külföldi generációs színház „megtartó ereje”
Meghívott szakmai előadó: (EZT ITT EGÉSZÍTSÉTEK KI AZ ERDŐSZENTGYÖRGYI CSOPORT LEGMAGASABBAN KVALIFIKÁLT KÉPVISELŐJÉNEK NEVÉVEL!!!!!!!)
14.00-15.00 Ebédszünet
15.00 és 17.00 között MÚHELYMUNKA BEMUTATÓ

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kérjük, hogy szállás iránti igényét válaszlevélben jelezze!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető
Komáromi Sándor szakmai koordinátor

Celldömölk, 2018-05-25.

Soltis Kulturális Értéktár

Ferrum Színházi Társulás

A Csokonai-közösségi díjas szombathelyi Ferrum Színházi Társulás (kezdetben Ferrum Színpad) 42 éve tartja magát hagyományaihoz: 1976 óta őrizve a „klasszikus” amatőr színtársulati létformát. Török Gábor áll kezdettől a – ma már egyesületként működő – formáció élén, több mint négy évtized Ferrum-bemutatóinak túlnyomó többségét rendezőként is ő jegyzi. A Ferrum létezése ma azért is különösen érdekes, mert miközben a társulat őrzi hagyományait – a 70-es, 80-as években kikevert „keserédes” stílust, a groteszk és az abszurd iránti fogékonyságot, illetve a gondolkodtatást mint alapvető célt -, aközben Török Gáboréknak azzal is folyamatosan szembesülniük kell, hogy a klasszikus amatőr társulati működés egyre nehezebben fönntartható. (Csak egy példa: a Ferrumnak évtizedig otthont adó megyei művelődési központ intézményként már nem létezik, az épület egyre rosszabb állapotban van, a fenntartó bérleti díj ellenében teszi lehetővé a munkát.) Az elmúlt években a Ferrum tagsága szinte teljes egészében kicserélődött. Optimizmusra ad okot, hogy az új tagok fiatalok, valamint vannak több év kihagyás után „nagy visszatérők” is (a negyvenesek-ötvenesek generációjából). A folyamatosság garanciája – Török Gábor személyén túl – Sövény László, aki az első perctől „ferrumos”, a megalapítása óta tagja a társulatnak. A bejáratott Ferrum-menetrend évi egy nagybemutatóval számol, bár az utóbbi években vannak a társulatnak kifejezetten szórakoztatásra szánt, könnyen utaztatható, a nagybemutató mellett színre vitt produkciói is.

A társulat 40. születésnapját Örkény Vérrokonok című darabjának bemutatójával ünnepelte. Az ajánló szerint: „A Vérrokonok Örkény első olyan színpadi műve, amelynek nincs prózai előzménye. Néhány kritikus szerint talán ezért sem olyan sikeres, mint a korábbi Tóték, vagy a későbbi Macskajáték, a Pisti a vérzivatarban és a Kulcskeresők. A szerző viszont a legjobb drámájának nevezte egy interjúban. Akár így, akár úgy, a Ferrum sohasem csak a befutott, hanem a kevésbé kanonizált műveket is örömmel fedezte fel. Így történt ez jelen esetben is. A lényeg ugyanis nem az elfogadottság, a közismertség mértéke, hanem a mondandó. Márpedig a Vérrokonok igen izgalmas és sokrétű problémakört feszeget. (…) A társadalomszatírák világában eléggé járatos Ferrum ezúttal saját maga elé is (görbe)tükröt tart. A darab szereplői egytől egyig vasutasok és Bokor névre hallgatnak. De a vasút csak álca. Ennél sokkal fontosabb, hogy Bokorék nemcsak egy valóságos térben, hanem megszállottságuk, szenvedélyük mágneses erőterében is otthonosan mozognak.” Szenvedély, mágneses tér, otthonosság – nem mellesleg a „ferrumosságnak” is kulcsszavai.

A mellékelt felvétel a 2016-os születésnapi összejövetelen készült. Középen: Török Gábor.

Ölbei Lívia

Disszemináció

Digitális szakadék csökkentése

A hátrányos helyzetű felnőttek digitális tudásának növelése - amikor a drámajátékkal/szituációs játékkal az oktatás körülményeit, hangulatot, generációs szakadékot lehet áthidalni - Oláh Júlia oktató tartott beszámolót arról, milyen módon növelte a csoport motivációját és összetartását drámajátékok segítségével.

A hátrányos helyzetű felnőttek, akik valamely okból - alacsony iskolai végzettség, analfabétizmus, egzisztenciális válság - nem jutottak megfelelő oktatásban a digitalizált világ terén, ma már akár az ügyintézésben is érezhetik a hátrányát. Az ATM kezelésétől a netbankon vagy az ügyfélkapun át, hivatalos levélre reagálni, email postafiókot kezelni, rengeteg területen kell rendelkezni számítógépes ismeretekkel.

Ezt a problémát orvosolandó vettem részt egy pályázat nyújtotta programban, ahol hátrányos helyzetű fiatalokat kellett oktatnom, alapvető számítástechnikai és digitális eszközök használatára, az internet világában kínálkozó lehetőségek ismereteire. Az első lépés az volt, hogy a csoportot valamiképpen dinamizáljam, oldjam a “kisebbségi” érzést a felnőttekben, idősekben, akik egy településen éltek, ismerték egymást, és nehezen vallották be maguknak és másoknak is a “nem tudásukat”. Ehhez a drámás eszközök tűntek a legmegfelelőbbnek. Azt a feszültséget is oldani kellett, hogy nagy volt a korkülönbség köztem és az oktatottak között.

Első körben kellemetlenül és feszélyezve érezték magukat a játékokban, így volt ez minden csoportomnál, néhány kíváncsibb és aktívabb felnőttet kivéve. Alapvetően, az idő rövidsége és a projektszerűség miatt csoportdinamikai játékokat játszottunk. Ezek remekül működtek. Majd bevezettem az órákon, hogy eljátszunk szituációkat. Például az ügyintézések esetében. Személyi igazolvány készítés, e-ügyfélkapu létrehozása... ekkor oldódtak fel igazán, ekkor, amikor szerepekbe kerültek, jöttek a saját élmények, konkrét kérdések és megoldásaik. Nem volt produkció kényszer, a játék konkrétan a tanulást szolgálta.



Soltis Kulturális Értéktár

SZLÁV TÖRTÉNETI ÉS FILOLÓGIAI TÁRSASÁG, SZOMBATHELY

A Szombathelyen megalapított, szombathelyi székhelyű, egyesületi formában működő Szláv Történeti és Filológiai Társaság egyediségét az adja, hogy ma már nem kötődik egyetlen felsőoktatási intézményhez sem, viszont összefogja a magyarországi egyetemeken működő szlavista műhelyeket. Sőt: mondhatni a kutatók – irodalmárok és történészek - egyetlen olyan országos kitekintésű fóruma, amely rendszeresen lehetőséget nyújt az aktuális kutatási eredmények szakmai körben való bemutatására és publikálására. A társaság alapvető célja a „politikai elkötelezettség nélkül alkotó együttműködés a szláv népek nyelve, irodalma, történelme és kultúrája iránt érdeklődő, illetve az e területekkel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, szakemberek között”. Az évente megrendezett konferenciákon elhangzó előadásokból kötet születik. A kutatók egyrészt rendszeresen visszajárnak Szombathelyre, másrészt körük folyamatosan bővül; ez a tény is jele a sikeres és szükséges működésnek. Az utóbbi évek fontos fejleménye, hogy egyre több doktorandusz is megjelenik a szombathelyi felolvasóüléseken: számukra különös jelentőséggel bír a tapasztalatcsere – és a publikációs lehetőség. A Szláv Történeti és Filológiai Társaság konferenciáin minden évben elhangzanak színházi tematikát feldolgozó előadások, amelyek tanulságai színházi emberek körében is hasznosíthatók.

A mellékelt felvétel a 2018-as kétnapos felolvasóülésen készült a szombathelyi TIT-székházban (a vasi TIT örömmel bocsátotta – nem először - a társaság rendelkezésére a székház termeit). Kalavszky Zsófia, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa tart előadást arról a közösségi mozgalomról, amely a múlt század elején – egyebek között - azt tűzte ki célul, hogy a lehető legszélesebb körben elterjessze a klasszikus szépirodalom ismeretét a vidéki Oroszországban.

Ölbei Lívia

Soltis Kulturális Értéktár

REMÉNYIK SULISZÍNHÁZ, SZOMBATHELY

A Reményik Suliszínház létrejötte és működése szemléletes példája a szerves és tudatos építkezésnek, közösségformálásnak. A társulat vezetője, Németh Gyöngyi pedagógusként mintegy két évtizede foglalkozik színházzal, társulatszervezéssel: elsőként a Homo Ludens nevű – diákokat, fiatal felnőtteket mozgósító - amatőr csoporttal dolgozott, a zenés produkciókban lassanként átvette a főszerepet a mozgás, a tánc. Mindezen előzmények után szerzett a társulat vezetője drámapedagógusi végzettséget, érdeklődése az általános iskolás korosztály – és a tanteremszínházi, színházi nevelési előadások - felé fordult. Munkahelyén, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában hét éve színjátszó csoportot hozott létre, ebből a csoportból virágzott ki a Reményik Suliszínház, amelynek közösségformáló erejét jelzi, hogy a több színjátszó középiskolás, sőt egyetemi éveiben is a társulat tagja marad. Németh Gyöngyi készítette elő, szervezte meg az iskolában hat éve működő művészeti alapiskolát, amelynek szakmai vezetője. A kínálatban a zeneművészet, a tánc, a képző- és iparművészet mellett természetesen a színjáték is megtalálható (ez volt az alap, amelyre építkezni lehetett). A színház pedig az a terep, amelyen a zene, a képzőművészet és a tánc magától értetődő módon összekapcsolható.
A Reményik Suliszínház rendszeres résztvevője a Soltis Lajos Színház fesztiváljainak. A mellékelt fotó a Mi, szemüvegesek című színházi nevelési előadásból való (rendező: Németh Gyöngyi). Ez a bemutató nemcsak díjat nyert a Soltis-fesztiválon, hanem további meghívásokat is kapott – a Soltis Lajos Színház közreműködésével -, hogy minél több celli diák láthassa. A kapcsolat eleven, bővítéséhez minden feltétel megvan.

Ölbei Lívia

Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére
  • - együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására
Ezek közül a magyarországi vidéki színházi műhelyeket érintő hálózat szakmai munkálataira 2018.04.03-án kerül sor CELLDÖMÖLKÖN, a Soltis Lajos Színházban.

PROGRAMTERV:
9.00-10.30ig: Megérkezés, regisztráció, szállás elfoglalása
10.30-11.00ig: Műhelymunka megnyitása, pályázat prezentáció
11.00-14.00ig: A vidéki műhelyek hálózatának és feladatainak tisztázása, problémák megfogalmazása, megoldások feltérképezése
Meghívott szakmai segítők: Dr. Baloghné Uracs Marianna és Pataki András
14.00-15.00 Ebédszünet
15.00 és 17.00 között szervezetállítás témakörében tanácskozás

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kérjük, hogy szállás iránti igényét válaszlevélben jelezze!

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető
Komáromi Sándor szakmai koordinátor

Celldömölk, 2018-02-25.

BEMUTATKOZIK AZ ERDÉLYI PARTNER 1.

Bodor Péter Művelődési Egyesület A Maros megyei Erdőszentgyörgyön (Románia) tevékenykedik. Az egyesület létrejöttét a kisváros pedagógusainak, tisztviselőinek egy 22 tagú csoportja kezdeményezte azzal a céllal, hogy a vegyes lakosságú (75% magyar, 25% román és más etnikum) Erdőszentgyörgyön a magyar nyelv és kultúra értékeit életben tartsa, terjessze, népszerűsítse, ezzel erősítse a magyar anyanyelvű lakosság identitástudatát. Egyesületünk egyik fontos tevékenységi területe a színjátszás. A színvonalas műkedvelő színjátszás sok más szerepe mellett jelentős eszköze lehet a magyar nyelvű művelődésnek, mind a szereplők, mind pedig a nézők számára, annál is inkább, mert ennek vidékünkön jelentős hagyománya van. 2003-tól kapcsolatba kerültünk Erdőszentgyörgy magyarországi testvérvárosának, Celldömölknek a színjátszóival, a Soltis Lajos Színházzal. A magyar nyelvű kultúra terjesztése érdekében 2002 decembere óta egyesületünk helyi, művelődési és közéleti lapot ad ki az Erdőszentgyörgyi Figyelő címmel.

Második műhelymunka - beszámoló



RURAL THEATRE AND OPEN SPACE

A pályázat második műhelymunkáját az előző találkozás alkalmával jól bevált helyszínünkön, a Vulkán Park tereiben tartottuk meg.
Az együttműködő partnerszervezetek bemutatkozása után a műhelymunka egy angol szakember, Joe Hancock vezetésével zajlott. Joe Hancock a Burn the Curtain színházi társulat vezetője, és régóta elkötelezett szakembere a „rural theatre”, vagyis az angliai vidéki színházi élet szakterületének. Amellett, hogy az angliai hagyományokhoz és az ottani elszórt kistelepülések sajátos miliőjéhez igazodik minden elképzelésük, a 21. század minden vívmányát mozgósítják színházi munkáikhoz.

Prezentációjából kiderült, hogy elsősorban szabadtéri környezetre terveznek előadásokat. Ez többek között azért fontos, mert minden munkájuk központi eleme a közösség szó szerinti megmozgatása, vagyis az adott település környezetének felhasználása az előadás tereihez és „díszleteihez”. Nem véletlenül adták a társulatnak az „égesd fel a függönyt” nevet – céljuk a játszó és a néző egységben való mozgatása, a színház közös élménnyé emelése.

Minden előadásuk valamilyen közös kézműves foglalkozással indul – például lovat fabrikálnak a nézők kerékpárjaiból, vagy közösen megépítik a település makettjét. Ezt követően a nézők is szerepbe lépnek, a színészek vezetésével elindulnak a külső helyszínekre. Az előre berendezett terekben aztán közösen oldanak meg feladatokat és különböző problémákat, hogy az utazás végén, a megélt dráma lezárásaként megünnepeljék a közösségi élményt.

Előadásaik fontos része a nézők által letölthető telefonos applikációk sora is, melyek segítik a közösségi játékban való eligazodást. Joe Hancock műhelymunkája azt a célt tűzte ki, hogy segítsen a „semmiből megteremteni” egy-egy projektet, vagyis olyan ötletbörzét vezetett, ami a foglalkozásra érkezők saját településén felépíthető. A kiscsoportos munkák során közös tervezési folyamat zajlott, és az is kiderült, miért érdemes bevonni a különböző társadalmi szervezeteket a létrehozásba.

Náluk egy-egy projekt mint előadás utazik el külső helyszínekre, de meglátása szerint egy ilyen projekt felépítése a mai világban vonzó csapatépítő folyamat is lehet akár cégek számára is. Ahol ilyen közösségi projekt felépül, rendszerint az egész közösség kiveszi a részét az előkészületekből.

2018. február

2018. február 25.

A pályázat első műhelymunkájának a Vulkán Park impozáns épülete adott otthont. A célcsoport a pályázatban együttműködő partnereken kívül helyi és környékbeli szakemberek voltak, akik a közösségi művelődési, valamint a civil szféra területein tevékenykednek.

A műhelymunka első része két prezentációból állt. Makkos István, a pályázat írója ismertette a pályázat beadásának, felépítésének, valamint megvalósításának legfontosabb elemeit, ezt követően Komáromi Sándor, a pályázat szakmai segítője ismertette az első év felépítését, valamint a legfontosabb pályázati elemet, a két országban zajló kutatás legfontosabb paramétereit.

A résztvevők ezt követően kerekasztal beszélgetés, valamint projektek ötletelése formájában kis csoportos formában dolgoztak együtt.

Az egyik legfontosabb kérdés annak megvitatása volt, ami a kérdőívekben is megfogalmazott legfontosabb téma lett. Ennek kapcsán találtunk erős véleményeket a kulturális identitás áttételes hatásáról a társadalmi felzárkóztatás témakörében.

Komáromi Sándor megjegyzése arra mutatott rá, hogy amióta Magyarországon bevezették a „kulturális alapellátás” fogalmát, kiemelt problémakör lett a művészetek tanításának, taníthatóságának kérdésköre. A falvak és kisebb városok „elnéptelenedésének” veszélye onnan eredeztethető, hogy a 21. század divatos normáinak megfelelni vágyó fiatalság nem lát perspektívát a szűkebb közösségekben való létezésben, az azokért való munkálkodásban. Ez azt eredményezi, hogy a kisebb települések és térségek amolyan „trambulin-funkcióval” ruházódnak fel, vagyis elsődleges céljuk az lett, hogy a nagyobb miliő felé kiugrási lehetőséget biztosítson a lakosságnak. A tömeges külföldre vándorlás, illetve az ottani munkavállalás is megnehezíti ezeknek a kisebb közösségeknek a munkáját, sőt, bizonyos helyzetben létüket fenyegető tényezőkké válik.

Az erdélyi partnerek csoportja ezt egészítette ki azzal, hogy a kisebb közösségből (elsősorban a családból) való elindulás, illetve az ott kapott impulzusok a legmeghatározóbbak minden ember életében. Erős és biztonságos háttérrel erősebb és magabiztosabb, társadalmilag aktívabb egyén nevelődik. A kulturális lehetőségek ebben alapvető segítséget nyújthatnak. Rajner Ágota szerint minden közösség kulturális élete a szellemi és lelki táplálékot jelenti a közösség tagjainak. A közösségi művelődési formák erős önreflexiót tanítanak, és személyiségfejlesztő hatással bírnak. Éppen ezért szükséges volna a Budapestről nehezen átlátható vidéki csoportok hálózatának kiépítésére.

2018. február 25.

Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

A pályázat keretében szervezett MÁSODIK műhelyfoglalkozáson a partnerszervezetek bemutatkozásán túl JOE HANCOCK, az Angliában működő Burn the Curtain társulat szakmai vezetője tart prezentációt és kiscsoportos ötletbörzét a lemorzsolódó, elszigetelt, infrastruktúrában és szociális körülményekben hátrányos települések színházi ellátásával kapcsolatban.

A találkozó egyik legfontosabb szakmai célja megismerni az angolok vidéki színházi koncepcióit, valamint a társadalmi felzárkózást is segítő kulturális projekteket.

PROGRAMTERV:
10.00-10.30ig: Megérkezés, regisztráció, szállás elfoglalása
10.30-11.30ig: Partnerek bemutatkozása (prezentációk)
11.30-12.00ig: Joe Hancock és a Burn the Curtain
12.00-14.00ig: Kiscsoportos problémaelemzés (szegregáció, hátrányos helyzet, foglalkoztatás kérdései)
14.00-15.00 Ebédszünet
15.00 és 17.00ig: kiscsoportos projektötletek megbeszélése, közös tapasztalatok

Megjelenésükre a műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kapcsolattartónk hamarosan felveszi Önökkel a kapcsolatot, és megkezdi az egyeztetést a részletekről.

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető
Komáromi Sándor szakmai koordinátor

Celldömölk, 2018-02-10.

Hírek

MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnereink, Barátaink!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

Célcsoportunk tehát az elsődlegesen a közösségi művelődésben, a felnőttoktatásban, a kulturális alapellátásban érintett szakemberek köre, illetve olyan szakemberek, akik a különböző kisebbségi csoportok közösségi életbe való bevonásával, illetve társadalmi és szociális integrálásával foglalkoznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére
  • - együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására
A pályázatban együttműködő partnerek: Soltis Lajos Színház (Celldömölk), Bodor Péter Művelődési Egyesület (Erdőszentgyörgy), Románia Bolyongó Színházi Egyesület (Osonó Színházműhely, Sepsiszentgyörgy, Románia), „És” Polgári Társulás (Őrsújfalu, Szlovákia), Corvinus Kreis Osztrák-Magyar Baráti Kör

A pályázat keretében 12 műhelymunkát, valamint tanulmányi kirándulásokat tervezünk.

Ezek közül az első, a pályázat teljes menetét és feladatait ismertető alkalomra 2018.02.23-25. között kerül sor CELLDÖMÖLKÖN.

PROGRAMTERV:
2018.02.23.
18.00-ig: Megérkezés, szállás elfoglalása
19.00 – 21.00: Fogadás és a projekt megnyitása
2018.02.24.
10.00-11.00: Prezentáció (a pályázat főbb feladatainak ismertetése)
11.00-13.00: Együttműködő csoportok szöveges bemutatkozása
13.00-15.00: EBÉDSZÜNET
15.00-18.00: A pályázathoz tartozó kutatás kérdéseinek megvitatása, problémaelemzés
18.00-19.30: Vacsora és wellness
2018.02.25.
9.00-12.00: Kerekasztal beszélgetés a pályázat feladatairól, illetve a közös projekt lehetőségeiről
12.00: EBÉD
13.00-tól hazautazás.

Megjelenésükre az első műhelymunkán feltétlenül számítunk!
Kapcsolattartónk hamarosan felveszi Önökkel a kapcsolatot, és megkezdi az egyeztetést a részletekről.

Barátsággal:

Ölbei Lívia szakmai vezető

Komáromi Sándor szakmai koordinátor

Celldömölk, 2018-01-02.

Cikk megjelenése: 2017. december 06.

Elkezdődött a Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület EFOP-5.2.2-17-2017-00056 azonosítójú, „A Soltis Színház vidéki\"sokszínű kultúra hálózat\" modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködések segítségével” elnevezésű projektjének megvalósítása. Az elnyert támogatás összege 45,86 Ft.

Az EFOP keretében támogatott projekthez kapcsolódóan 2019. szeptember végéig több tevékenység megvalósítására kerül sor.

A projekt célja egyrészt olyan komplex tematikájú közösségi alkalmak kitalálása, kigondolása, melyek több művészeti, kulturális és egyéb szervezet együttműködésével jönnek létre és tartalmas szórakozást nyújtanak, kreatív foglalkozásokat biztosítanak ismeretterjesztő célzattal is felnőtteknek, gyermekeknek, családoknak együttesen. Olyan nemzetközi hálózat kerül kialakítása, amely folyamatosan képviseli ezt a kulturális, szabadidő eltöltési, akár ünneplési sokszínűséget, és a projekt keretei között kidolgozott és folyamatosan frissítésre kerülő komplex tematikájú közösségi alkalmakat, mint programokat akár szolgáltatásként is kínálja a célterületen.

A projektbe 5 külföld együttműködő partner került bevonásra, akik a létrehozandó hálózat pillérét képezik, részt vesznek a projekttevékenységekben és a projekt befejezését követően is vállalják az együttműködést.

A projekttevékenységek között műhelymunkák, disszeminációk, tréningek és tanulmányutak szerepelnek. Fontos elem a 2 kérdőíves kutatás, melyek Magyarországon és Erdélyben kerülnek megvalósításra 100-100 fő részvételével. A projekt zárásaként módszertani és szakmai összegzés készül.

Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület
9500 Celldömölk, dr. Géfin Lajos tér 1.
Telefon: 06/20/9247102
e-mail: nagy,gabor.soltis@gmail.com


Cikk megjelenése: 2017. október 30.

Nemzetközi projekt megvalósítására nyert pályázaton a Soltis Lajos Színház!

A Soltis Lajos Színház a „Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével” elnevezésű EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések pályázat keretében azt a célt tűzte ki, hogy megpróbáljon néhány nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve az azokból származó szakmai tudást átadni a közösségi művelődés területeire. Főként azokra a területekre koncentrálunk, amelyek folyamatosan keresik a lehetőséget a szűkebb és tágabb kulturális környezet alakítására, és azon belül intézményi és civil szektort érintő együttműködéseket szorgalmaznak.

Célcsoportunk tehát az elsődlegesen a közösségi művelődésben, a felnőttoktatásban, a kulturális alapellátásban érintett szakemberek köre, illetve olyan szakemberek, akik a különböző kisebbségi csoportok közösségi életbe való bevonásával, illetve társadalmi és szociális integrálásával foglalkoznak.

A pályázat keretében lehetőségünk van a kulturális területen fellelhető és megvalósítható:

  • - transznacionális kulturális formák és struktúrák megismerésére (partnerszervezetek bemutatkozása)
  • - hazai és nemzetközi kulturális hálózat építésére
  • - többgenerációs közösségi művelődési modellek kidolgozására (workshopok, tréningek)
  • - jól működő közösségi művelődési formák tanulmányi kirándulások keretein belül történő megismerésére együttműködési mintamodellek megismerésére/kidolgozására

EFOP Transznacionális együttműködések

Érezd magad jól a Soltis Lajos Színházban!

Jegyfoglalás: 06-20/5357-636
hétköznap 9-17 óráig
(csak celldömölki, saját szervezésű előadások esetén!)
A megadott elérhetőségen kívül igényelt jegyekért nem vállalunk felelősséget!

Legközelebbi előadásaink

Vaskakas Bábszínház: Tütü-tutu autó (vendégelőadás)
Celldömölk, 2019.09.14; 10:00
Szeretünk téged, Odó!
Celldömölk, 2019.09.15; 11:00
A mindentlátó királylány
Celldömölk, 2019.09.15; 15:00
Szentivánéji álom
Sopron, 2019.09.22; 19:30
Szentivánéji álom
Celldömölk, 2019.09.29; 18:00
A cigány
Celldömölk, 2019.10.06; 18:00
Alaine – Ideje a meghalásnak (vendégelőadás)
Celldömölk, 2019.10.12; 19:00
Jancsi és Juliska
Budapest, 2019.10.13; 10:00
A Cinóber hadművelet
Celldömölk, 2019.11.09; 19:00
A Cinóber hadművelet
Celldömölk, 2019.11.10; 18:00

Elérhetőségek

Soltis Lajos Színház
Celldömölk, Dr. Géfin tér 1.
Kamaraszínház:
Celldömölk, Koptik Odó u. 2.
Telefon: 06-20-335-17-65
E-mail: soltisszinhaz@cellkabel.hu