Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde

mesedráma

Rendezte: Somogyi István

Korosztály: Minden korosztálynak ajánljuk


A darab tartalma:

Vörösmarty művének ritkán említett, de részemről annál fontosabbnak tartott alcíme így hangzik: A pogány kúnok idejéből. Ez az utalás amellett, hogy a XII. századba helyezi a cselekményt, egyértelművé teszi, hogy a továbbiakban nem csak egy tanúságos tündérmese romantikus feldolgozása következik, hanem egy olyan monda kifejtése, amely mélyen gyökerezik a pusztai népek hitvilágában és világképében. A történet felfogható úgy is, mint egy fiatal férfi felnőtté válásának stációi, de ugyanígy metaforája az ifjú táltos útkeresésének, aki először el kell, hogy jusson a természetfeletti világba, majd az ott fellelt kincset – jelen esetben a szerelmet – megszerezve, meg kell tanulnia megosztani magát a két világ között, s áthozni az odaát szerzett javakat a földi létbe.
Csongor, a „minden világot bejárt” ifjú egy almafa alatt elrejtezve – ezt a szót gyakran használták őseink az elrévülés szinonimájaként - találja meg azt, amit a földön keresett. A valóságon túli tündérvilágból érkező tünemény, Tünde iránt ébred benne minden érzékét maga alá gyűrő szerelem, mely aztán végtelennek tetsző keresésre készteti. A békétlen ördögfiak feletti bíráskodás, a hármas út dilemmája, a hamis jóslat és a szerelmét idéző ledér csábítás, Mirígy cselvetései mind nehezítik az ifjú útját és erősítik lelkét. A szerelem beteljesülésekor Csongor már képes felülemelkedni önmagán, s hátrahagyva a földi létet Tündéhez kötni életét. Bár Tünde lemondott örök létéről, a szerelem erejének hála mégis örök boldogságban élhetnek az egyetlen helyen, amely mindkét világ lakói számára nyitva áll, a hajnal kertjében.

Szereposztás:

Technikus: Kovács László

Kapcsolódó cikkek:

A Soltis Színház Csongor és Tündét játszik
Kamasz Csongor a Soltis Színháztól
A természet ölén
Az élő klasszikus - Kaleidoszkóp-díjas Csongor és Tünde


Képek az előadásból ...

Vissza az előző oldalra